Mától I. fokú készültség – Készenlétben várnak a jégtörők a gönyűi kikötőben

A talpunk alatt ropog a fagyos talaj, ahogy a Széchenyi jégtörő felé iparkodunk. Éjszaka keményen lehűlt, de még reggel is nulla fok alatti értéken áll a hőmérő higanyszála. Az Éduvízig gönyűi kikötőjében Ludvig Tibor kitűzési szolgálatvezető, Vigh Zoltán hajóvezető és Kötél Pál hajózási felelős vár minket. A téli, kisvizes Dunában a Széchenyi és kisebb társa, a Neptun mellett két kitűzőhajó, az Erebe és az Atlasz II, és a gyors járatú Vidra pihen. Jégtörésre a Széchenyi és a Neptun alkalmas – a Széchenyi az ország legnagyobbja. December 15. a jégtörők I. fokú készültségének a kezdete.

– A jégtörőink melegen tartása azt jelenti, hogy csökkentett személyzettel, de üzemkész állapot- ba helyeztük őket. Ha kell, né- hány órán belül be tudunk avatkozni. A hajók üzemanyagtartályait 30 százalékig feltöltöttük – magyarázza Kötél Pál, miközben óvatosan lépkedünk a kikötő felé vezető lépcsőkön. Mostantól négy ember 24 órás készenlétben várakozik, de a többiek is bármikor mozgósíthatók, közöttük a legendás kapitány, az 1965 óta hajózó Kovács Dezső. Jégtörés esetén a nagyobb hajót tíz, a kisebbet négy ember üzemelteti.

A torkolati műtárgy itt is segít

A Mosoni-Duna torkolati műtárgyát nyáron adták át, rákérdezek, hogy ez mennyiben érinti a jégtörők munkáját.

– Egyrészt kevéssé befolyásolja, mert a műtárgy szegmenstábláinak önálló pajzsfűtése van, másrészről igen, mert a duzzasztással érintett folyószakaszon a víz csak lassabban folyik, így egy kicsivel több jégre számítunk. Ugyanakkor a beruházás abban is nagy segítség, hogy mivel a duzzasztótáblák nyitásával-zárásával szabályozható a vízszint, kritikus helyzetben kiengedhetjük a vizet a jég alól, ezzel azt megmozdítva, összetörve – mutat rá Kötél Pál. Még hozzáteszi, hogy a víz jelenleg négyfokos, hűl, majd két fok alatt jelenik meg rajta a jég, egy foknál kezdődhet a jégzajlás. Ha a vízfelszín harminc-negyven százalékát jég borítja, akkor már szükség lehet a hajókra. Ehhez azért két hét kemény fagy, éjszaka mínusz tíz fok körüli hőmérséklet kell. Erre leginkább január végén van esély. A telek ugyan egyre melegebbek, de a szélsőségek is nagyobbak.

Óránként száz liter gázolaj

Teszünk egy kört a gépházban. A hallott műszaki adatok lenyűgözőek: a két, sárgára festett SKL-motor egyenként hathengeres, 231 ezer köbcenti, 19 tonna súlyú. Mindegyik óránként 100 liter gázolajat eszik meg menetben. A Széchenyi üzemanyagtartálya 42 ezer, a Neptuné 8 ezer literes. A motorok összesen kétezer lóerősek, percenként négyszázat fordulnak.

– Mellette segédgépeket is elhelyeztek a hajótestben, kettőt a hajónak és külön egy motort a híres-neves döngölőnek, amely az egésznek a lényege, hiszen ez billegteti a hajótestet jobbra-balra a jégtöréshez – teszi hozzá Vigh Zoltán, aki a gönyűi hajósdinasztiák egyikének tagja: dédapja Medvénél volt kompos, nagyapja, apja ugyancsak a vízen élte életét, utóbbi a Mahartnál volt flotillás.

Külföldre is hívják őket

A dunai flottát az 1956. márciu- si, súlyos károkat okozó jeges árvíz után hozták létre. A helyi vízügy jégtörői bevethetők egy 500 kilométeres szakaszon, Pozsonytól le a Dunán egészen a horvátországi Vukovárig. A vízügy besegít az országhatáron túl is, ha kell: például a bősi erőmű felett a Körtvélyesi-tározóban, mert a szlovákoknak nincs döngölős jégtörőjük. Erre 2006-ban volt példa, míg a szerbek legutóbb 2017 januárjában hívták a magyar partnert. 
Az irányítóhelyiségben zárjuk utunkat. Az 1988-ban épült Széchenyit három éve teljesen felújították. A sok műszer, kapcsolótábla mellett azonban dísznek meghagyták a régi, fából készült kormánykereket is hagyománytiszteletből. Kinézünk az ablakon: csendes a Duna, a vize sima, ahogy a hajón sincs mozgás. De nyugodtak lehetünk: szükség esetén a hatalmas hajó és személyzete is azonnal útra kel.