Széles Sándor negyedszer a Győr-Moson-Sopron megyei kormányhivatal élén

– Főispán úr, gratulálunk a kinevezéséhez! 
– Köszönöm szépen! Bár már valóban van ilyen javaslat, amíg a jogszabály nem változik, addig kormánymegbízott vagyok. 

Tizenegy év tapasztalat 

– Tizenegy éve tölti be ezt a tisztséget. Erre számított, amikor először elvállalta? Milyen érzésekkel tekint vissza az eltelt időszakra? 
– Mostani hivatalba lépésemkor vezetőkollégáim azzal leptek meg, hogy összefoglalták az elmúlt három ciklus eseményeit képekkel, jogszabályokkal, a megyei események felidézésével. Jó volt látni, mi minden történt, honnan indultunk, milyen feladatokkal és azt is, hogy menet közben milyen változások történtek. A válsághelyzetek ugyanis mindig megváltoztatták a közigazgatás napi feladatellátását. A kormány ezekre nagyon gyorsan reagált. Ilyen volt többek között a 2015-ös migrációs válság. Akkor a rendőrségi állomány átvezénylése miatt keletkezett űrt kellett pótolnunk, másrészt pedig a megyénkben megjelent migránsok napi ellátását megszerveznünk. 
A világjárvány idején is beigazolódott, hogy a területi közigazgatás képes egyik napról a másikra alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez és hatékonyan fellépni az emberek, a munkahelyek és a vállalkozások megvédése érdekében. Ez folytatódott az Ukrajnában zajló háború elől Magyarországra menekültek elhelyezése, ellátása kapcsán is. Az elhúzódó háború és a brüsszeli energiaszankciók miatt egész Európában magas és várhatóan még tovább is nő az infláció. A kormány a magyar családok védelme érdekében már döntött a lakossági rezsicsökkentés és az ár- stopok fenntartásáról, és a rezsivédelmi alap létrehozásáról. Az árstopok kapcsán a kormányhivatalnak is van szerepe a családok megvédésében, hiszen hatóságként ellenőrzik, hogy azokat a szolgáltatók, kereskedők valóban betartják-e. Nem engedjük, hogy a magyar családok fizessék meg a háború árát. 

– Lesz-e változás a most kezdődött ciklusában a hivatal működésében? 
– Az elmúlt három évben stabilizálódott a hivatali rendszer. Belső folyamatszabályozásokra biztos szükség lesz, hiszen vannak olyan szakmai területek, amelyek egyes részei más-más minisztériumi irányítás alá kerültek. Lehet, hogy lesznek belső finomhangolások, de a kormányhivatali struktúra megszilárdult és jól működik. 

Régi-új feladatok 

– Mit vár el a hivatal dolgozóitól és önmagától a következő időszakban? 
– 2011-ben az volt a cél, hogy az állampolgár egy ponton találkozzon az állammal és ez lehetőség szerint a kormányablak legyen. Most az államigazgatási ügyek hetven százaléka a kormányablakon keresztül intézhető. Vannak olyan speciális hatósági ügyek, amelyek csak az adott hatóságnál kezdeményezhetők és intézhetők, ott az ügyfélszolgálat rendelkezésre áll. Megvannak a kapcsolódási pontok, hogy akár elektronikusan, akár személyesen az ügyek megoldódjanak. A munkatársak részéről a minőségi munka a legfontosabb, de a változásokat is kezelni kell. Ez vonatkozik rám is. Az új kihívásokat csak úgy tudom megoldani, hogy tanulok. Akár szervezetfejlesztés, akár szervezetépítés kapcsán a lehető legújabb információkat, könyveket, tanulmányokat igyekszem beszerezni, elolvasni, ha lehet, a magamévá tenni és a hétköznapokba beépíteni mind a személyes, mind a hivatali életemben. 

Gazdasági hatás 

– A kormányhivatalnak kulcsszerepe van a gazdaság működésében is, hiszen egy-egy beruházást komoly hatósági munka előz meg és követ végig. Hogyan tudnak megfelelni ennek a feladatnak egy olyan megyében, ahol egymást érik a fejlesztések? 
– A megbízások átadásakor miniszterelnök úr jelezte, hogy a kormányhivataloknak továbbra is a partnerség szellemében kell működniük. Amikor 2011-ben elkezdtem itt dolgozni, azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy minden egyes szervezettel, amelynek a tagjai a hatósággal találkoznak, külön partnerségi megállapodásokat kötünk. Az országban elsőként mi az összes kamarával és a megye egyetemeivel is együttműködési megállapodást írtunk alá, így összekötöttük a gazdasági élet minden szereplőjét. Tőlünk bárki kérhet információt, impulzust, tudjuk segíteni a munkájukat. Ha valaki gazdaságfejlesztési tevékenységbe fog, akkor mi hatósági oldalról segítséget adunk ehhez. Ebben van egy kettősség, hiszen a partnerség mellett nekünk egy szigorú hatóságként kell jelen lennünk. Úgy tudunk partnerek lenni, hogy mindenkit a jogszabályok betartására ösztönzünk, mert az azonnali gazdasági érdek megjelenése adott esetben a jövő generáció életét befolyásolja, akár negatívan is. Többek között a természet- és környezetvédelmi érdekek érvényesítése okán is nagyon komoly és következetes jogszabály-érvényesítést kell végeznünk. Az építési és munkavédelmi szabályok vagy a higiénés előírások betartásán akár életek is múlhatnak. Némely gazdasági szereplőnek biztos nem tetszik, ha mi nagyon következetesek és szigorúak vagyunk, de elengedhetetlen, hogy azokat a jogszabályokat, amik ránk is kötelezettségeket rónak, betartassuk. Hiszem, hogy gyors és hatékony működés szükséges, de megfelelő keretek között. 
2027-ig háromszor annyi forrást biztosít a kormány vidékfejlesztésre, mint a korábbi években és a megyei kormányhivatalokra, mint mezőgazdasági hatóságokra kiemelt szerep hárul a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a magyar vidék fejlesztését célzó támogatások hatékony felhasználása során. Magyarország eddigi legnagyobb, több mint 7 ezer 500 milliárd forintos vidékfejlesztési programjának sikere tehát nagyban múlik a kormányhivatalokban dolgozó kollégákon, de tudom, hogy felkészültségüknek és elhivatottságuknak köszönhetően megoldják majd ezt a történelmi léptékű feladatot. 
Megyénkben a legkedvezőbbek a munkaügyi mutatók, nálunk a legalacsonyabb a munkanélküliség. A vállalkozók részéről viszont még mindig jelentős a munkaerőigény, emiatt megjelennek a külföldi munkavállalók, akik beilleszkedésének segítése is a mi feladatunk. Az ukrán válság kapcsán merült fel például a lehetséges ukrajnai munkavállalók támogatása. Ott nincs probléma, ahol hosszú távra alkalmazzák a munkaerőt, de akik idénymunkára akarnak foglalkoztatni embereket, azoknak nehezebb dolguk van. Hogy egy konkrét példát mondjak, a napokban egy gyümölcstermesztéssel foglalkozó agrárvállalkozó keresett meg, hogy jelentkeztek ukrán munkavállalók, akik leszednék a megérett meggyet. A szükséges néhány napra szabályosan azonban nem tudja őket foglalkoztatni, mert olyan hosszú az adminisztrációs ügymenet, hogy az idő alatt le is érik a gyümölcs. Jeleztük a minisztérium felé, hogy ezt a problémát nagyon gyorsan meg kellene oldani, hogy a munkáltató és a munkavállaló is jól járjon. Sikerült megoldani. 
A vállalkozókat arra bátorítjuk, hogy kellő felkészültséggel vágjanak a vállalkozásba, de előtte keressenek bennünket, főleg azokon a szakmai területeken, ahol kihívást jelent a jogszabályi vagy gazdasági környezet változása. Minden olyan tájékoztatást megadunk, ami a hatósági engedélyeztetési eljárás során problémaként merülhet fel. 

A jövő az elektronikus ügyintézés 

– Az információszerzéshez, az ügyintézéshez nagyon jó lehetőség az ügyfélkapu. Mennyire jellemző a használata? 
– Az elektronikus eszközöket használó fiatal korosztály egyre nagyobb számban intézi dolgait ily módon, az idősebbek azonban megszokták a papíralapú ügyintézést. Nekik az átállás nagyobb nehézséget jelent. Az elektronikus ügyintézési lehetőségek bővítésével együtt továbbra is nagyon nagy az igény a személyes kapcsolatra. Az emberek bíznak a kormányhivatalokban, kormányablakokban dolgozó kollégáinkban és ezt a bizalmat tovább szeretnénk építeni. Ezért folyamatosan bővítjük a kormányablak-hálózatot, figyelünk az infrastruktúra fejlesztésére, az ügyfélbarát környezet kialakítására. 
Az elmúlt évek egyik legjelentősebb digitális fejlesztése az e-bejelentő, amely egyetlen bejelentéssel, otthonról is lehetővé teszi a közüzemi szolgáltatók felé az adatváltozások és a közműátírások intézését és ehhez csupán ügyfélkapus regisztrációra van szükség. Ez nemcsak a közigazgatási ügyintézés során csökkenti az emberek adminisztrációs terheit, hanem már a szolgáltató szektorban is egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb ügyintézést tesz lehetővé. Ma még csak magánszemélyek számára elérhető az e-bejelentő, de később már vállalkozások is igénybe vehetik. 
2023-ban teljes mértékben elektronizálttá válik az ingatlan-nyilvántartás, csökken a földügyi eljárások átfutási ideje és költségei. Ez önmagában is hatalmas mértékben járul hozzá a gazdaság versenyképességének növeléséhez, az ingatlanforgalom biztonságához. 
Újabb gépjármű-ügyintézési pontokat adunk át. A közeljövőben a kormányablakokba mesterséges intelligenciával működő, automatikus ügyintézést lehetővé tevő eszközt telepítünk. A nap 24 órájában elérhető, automatizált ügyintézési pontokon elektronikus úton, okmány és arckép-azonosítás igénybevételével 14 népszerű ügyet lehet majd intézni, mint például a személyazonosító igazolvány vagy az útlevél igénylése. Ez a lehetőség országosan egyelőre 15 helyen áll az ügyfelek rendelkezésére, nálunk például a győri vasútállomáson működő kormányablakban. 
Az elmúlt években képessé tettük a közigazgatást arra, hogy lépést tudjon tartani a gazdasági-társadalmi modernizációs folyamatokkal, hiszen az ügyfélbarát, szolgáltató állam kiépítésének feladata valójában sosem fejeződik be. Mindig lesznek új kihívások, új lehetőségek és új elvárások. Ennek megfelelően a kormányhivatalok azon dolgoznak, hogy a legmodernebb technológiai újításokat felhasználva az eddiginél is hatékonyabb és professzionálisabb területi közigazgatást alakítsanak ki. A hatékony, modern közigazgatás nemzetgazdasági szempontból is versenyképességi tényező. 

B terv prolongálva 

– Legutóbb – még a legújabb megbízatás előtt – azt nyilatkozta, lehet, hogy pályát módosít. Mi volt a „B” terv? 
– Az most már mindegy, miniszterelnök úr meggyőzött, hogy maradjak. 
– A hivatali munka tud azért monoton is lenni. Mivel tud kikapcsolódni? 
– Elsősorban az unokáimmal, de az egyetem óta nagy kedvenc a lovaglás, amit, ha van időm, a saját lovamon teszek, és ha úgy adódik, hogy kapok ilyen meghívást, szívesen eljárok vadászni. 

Névjegy– 1962-ben született Celldömölkön. 
– 1980-ban érettségizett Sopronban, a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban. 
– 1986-ban szerzett agrármérnöki diplomát a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Mosonma- gyaróvári Mezőgazdaság-tudományi Karán. 
– 1998–2010 között Máriakálnok polgármestere. 
– 2010-től a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat alelnöke. 
– 2011-től Győr-Moson-Sopron megye kormánymegbízottja. 
– Nős, három gyermeke és 2 unokája is van már. 
– Hobbija a lovaglás és a vadászat.