A fenntarthatóság jegyében: új tanszékekkel bővül a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári kara

Albert Kázmér szász-tescheni herceg az idén éppen kétszáz éve, 1822-ben hunyt el. Ő alapította Európa első, ma is működő agrár-felsőoktatási tanintézetét, a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karának jogelődjét, amely augusztus 1-jétől az ő nevét viseli. A karon emellett is jelentős változások történnek az új tanévtől, tágítva a képzések és a kutatás-fejlesztés horizontját.

„A fenntarthatóság napjaink egyik legfontosabb témája: a jövőnk nagyban függ attól, tudjuk-e csökkenteni a környezeti terhelést. Az ezzel kapcsolatos kutatások alapját a Vízgazdálkodási és Természeti Ökoszisztémák Tanszék és az Audi Hungaria Járműmérnöki Karról hozzánk kerülő Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék munkatársai jelentik” – ismertette dr. Szalka Éva dékán. Hozzátette, az új tanszéknek köszönhetően két szakkal is bővül az oktatási kínálat: a környezetmérnöki alapképzéssel és az energetikai veszteségfeltáró auditor szakirányú továbbképzési szakkal. Mint mondta, a korszerű élelmiszertermelést szintén fókuszterületnek tekintik, hiszen a világban végbemenő folyamatok egyre inkább rávilágítanak arra, mennyire fontos a megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszer, illetve az ennek előállításához szükséges alapanyag megléte.

„Ugyancsak kiemelt terület a vidékfejlesztés, amely a vidéki terekben a gazdaság, a környezet és a társadalom fenntartható, harmonikus együttműködésére helyezi a hangsúlyt. Ezzel foglalkozik az újonnan létrejövő Területi Tudományi és Vidékfejlesztési Tanszék” – ismertette dr. Szalka Éva. 

Ugyancsak a kor kihívásaira keresi a válaszokat a precíziós gazdálkodás, amivel az új tanévtől még hangsúlyosabban foglalkozik a Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszék. A dékán elmondta, jelenleg is nagy az érdeklődés a precíziós mezőgazdasági szakmérnök és precíziós mezőgazdasági szaktanácsadó, illetve a drónirányító és -adatelemző szakirányú továbbképzési szakok iránt. Precíziós mezőgazdasági mérnökalapszakot is terveznek indítani, amelynek gyakorlati képzési helyszíne a fejlesztés alatt álló tangazdaság lesz.

Dr. Torma András, az Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék vezetője elmondta: az egyetem vezetése jól ismerte fel a fenntarthatóság fontosságát, és azt, hogy erre a területre az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Hozzáfűzte, rengeteg kutatás foglalkozik ezzel a témával, és ezek egy karra csoportosítása lehetőséget teremt arra, hogy az intézmény kutatói még professzionálisabban, hatékonyabban végezzék munkájukat. 

„Az új szerkezetben a fenntarthatósággal kapcsolatos kompetenciák összeadódnak. Komplexebb módon, szélesebb együttműködésben tudunk foglalkozni a kérdéssel, és tanszékünk olyan közegbe kerül, ahol ez az az egyik vezérelv” – világított rá dr. Torma András. Mint mondta, az alkalmazott fenntarthatóságra szeretnék a hangsúlyt helyezni, vagyis a gyakorlatban működő válaszokat keresik. A tanszéken nemcsak a kutatási, de az oktatási portfólió is megújul, új elemként jelenik meg a zöldgazdasági rendszerszakértő képzés.

Dr. Mezei Katalin, a megalakuló Területi Tudományi és Vidékfejlesztési Tanszék vezetője kifejtette: a tanszék oktatóit részben a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Regionális-Tudományi és Közpolitikai Tanszék, részben pedig a mosonmagyaróvári Agrárökonómiai és Vidékfejlesztési Tanszék munkatársai alkotják. 

„Az átalakítással az egyetem azokra a piaci kihívásokra reagál, amelyeket az Európai Unió fejlesztéspolitikájának irányváltása indukál. Az EU Közös Agrárpolitikája ugyanis 2007 óta folyamatosan veszít szigorúan vett agrárágazati jellegéből, és egyre komplexebb kohéziós jelleget ölt” – hangsúlyozta a tanszékvezető. Mint mondta, ezért van nagy jelentősége egy olyan tanszék létrehozásának, ahol ezek az agrárágazati, terület- és vidékfejlesztési tudások összeadódnak, és az intézmény oktatási és kutatási portfóliójában egyedi kínálatként tudnak megjelenni.

Ezt a gondolatot folytatta dr. Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatója, a az utóbbi tanszék docense. Mint mondta, a vidékfejlesztés témaköre sokkal inkább egy multidiszciplináris szemléletet kap: az agrárium mellett a területfejlesztési, a regionális fejlesztési területek is előtérbe kerülnek. 

„A tér- és az agrárszemlélet harmonizálása mellett fókuszálnunk kell a különböző zöld kihívásokra, például a klímaváltozás problémáira, mert egy jövőbeni vidékfejlesztési szakembernek ezeken a területeken is válaszokkal kell rendelkeznie” – magyarázta dr. Goda Pál. Kiemelte, a zöldkérdések az intézmény más szakjain, például a mérnökképzésben is megjelennek, így még több szakember együttes tudására építhet a Széchenyi István Egyetem. A változással az innovációs képesség is növekszik, a hallgatók pedig korszerű, gyakorlati tudással vérteződnek fel.