2022.04.08. 15:37
Erkölcsi példák gimnazistáknak Győrben
A Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium idén is megemlékezett április 16-ról, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjáról. Tegnap az iskolában Cséfalvay Tamás angol–történelem szakos tanár a budapesti Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány anyagából készült kiállításáról is beszélt előadásában.
Fotók: Csapó Balázs
Fotó: CSAPO BALAZS
- Amikor a holokausztról beszélünk, három csoportról kell szót ejtenünk – mondta előadásában Cséfalvay Tamás. - Egyaránt meg kell említenünk az üldözött, elhurcolt és gázkamrákban megsemmisített zsidóságot, az őket üldöző németeket, illetve a kívülállókat, azaz az erkölcsi többlettel, nagyszerű példával szolgáló civileket. Illetve egyházi személyeket. Mindennél fontosabb azonban, hogy az emlékezet, amely tudatosítja bennünk, hogy többé ilyen ne fordulhasson elő a világban. A tanár hozzáfűzte, hogy a Magyarország állampolgárainak egy közösségként kell élnie, de ahhoz, hogy megértsük egymást, ismernünk kell a másik ember történetét.
A következőkben az előadás fő témájára került a fókuszba, amely az egyház embermentő tevékenységét, illetve a 844 „Világ Igaza” címmel elismert magyar civil és egyházi hősöket taglalta.(Az Emlékhatóság 1963 óta Magyarországon ennyi embert tüntettet ki ezzel második világháborús tevékenységéért.) Szó esett Slachta Margitról, aki mintegy ezer zsidó megmentésében tevékenykedett, Peitl Róza, Salkaházi Sára vagy Raile Jakab jezsuita szerzetes, aki saját rendházában bújtatta az üldözötteket. A jezsuiták közül ugyanígy cselekedett Jánosi József és Liptay Károly is. Győrből Apor Vilmos püspök is felvette a harcot a zsidóságért, amikor Sztójay Döme belügyminisztert memorandumban tette felelőssé az üldözöttek sorsáért.
Erdélyben Jánosi Andor és Márton Áron püspök is aktívan részt vett az embermentésben, míg a szlovákiai Felvidéken Esterházy János pozsonyi képviselő rejtegetett zsidókat birtokán. - A közös emlékezet mindannyiunk számára nagy jelentőséggel bír – zárta a tanórát Cséfalvay Tamás. - Ebben segítenek a járdákban elhelyezett úgynevezett botlókövek is, amelyekből Révfaluban öt darab is található. Ezeken a zsidó családok régi lakhelyei előtt elhelyezett köveken az áldozatok nevei olvashatók. Mindenkinek ajánlom, keresse fel őket.
Mit jelent a holokauszt a mai diákoknak?
Balatoni László, 11 osztályos tanuló
- Az általános iskola alsó tagozatában találkoztam először a holokauszt jelenséggel, de megavallom,
akkor még nem sokat értettem belőle. Mai fejjel fontosnak tartom, hogy vallási, faji okokból a világon senkit ne különböztessenek meg, senkit ne üldözzenek. Nálunk a családban szerencsére nincs a témában érintett, de a 844 Világ Igaza nagyszerű példával szolgál nekünk, fiataloknak is.
Lászlóffy Eszter, 11. osztály
-Történelemből a Czuczorban jelenleg az 1850-es éveknél tartunk. Az általános iskolában kiváló történelemtanárom volt, így a második világháború, illetve a zsidók üldöztetése nagyon ismerős téma számomra. Családunkban is sokat beszéltünk róla, nagyapámnak például több áldozatul eső zsidó ismerőse volt. Eddig nem hallottam a győri botlókövekről, de szeretném felkeresni azokat.
Oláh Réka, 11. osztály
- Nekem a holokauszt összefügg Radnóti Miklós költőnk sorsával. Amellett, hogy nagyon szeretem a verseit, könyvet is olvastam életéről. A holokauszt régóta foglalkoztat, számos emléknapon, megemlékezésen jártam már, és mindig megérint a téma. Ez az iskolai kiállítás átfogó képet ad zsidóság sorsáról a második világháború kezdetétől végéig, így nagyon hasznos tananyag is egyben.