2021.12.14. 07:29
1921. december 14., névszavazás: Magyarok maradtunk!
A Sopronvármegye című napilap rendkívüli kiadása öles betűkkel hirdette címlapján, hogy a 1921. december 14-én kezdődött névszavazás eredményeként 7107 szótöbbséggel magyarok maradtunk. A centenáriumi emlékévben a város számos rendezvénnyel, méltó módon emlékezett meg az akkori eseményekre.
A korabeli képen a Pannonia Szálló előtt látható szavazók kék és sárga cédulát kaptak, ezek közül az egyik félbetépésével fejezhették ki szándékukat. Fotó: Schäffer Ármin – Soproni Múzeum
A középületeken az év 100-as szimbólumával ellátott zászló leng, a vasútállomás főbejárata ünnepi díszben fogadja az utazókat, és számtalan rendezvényt hatott át ennek az évfordulónak a tematikája.
Több kiállítás is megnyílt, melyek nemcsak a népszavazás- sal, hanem az odavezető esemé- nyekkel is foglalkoztak. Ezek egyike volt az „Évszázados hűség” című tárlat. – Az osztrák ellen nekiinduló felkelőket Trianon hatása mellett az a kurucos hév is fűtötte, ami 1849 emlékéből és a rá következő időszak függetlenségi eszményeiből lob- bant fel – mondta el Tóth Imre múzeumigazgató ennek a ki- állításnak a megnyitóján a sza- vazást megelőző harcokról.
A II. ágfalvi csata helyszínén emléksziklát avattak. – Ez a csata az, amelyik megmenti Sopront és környékét a végleges elszakítástól. Maguk a győztes hallgatók olyan büszkék voltak erre a csatára, hogy 1922-től 1948-ig tanították az egyetemen, hogy „Ágfalva–Velence–Népszavazás” – hangsúlyozta szeptemberi avatóbeszédében dr. ifj. Sarkady Sándor, a Soproni Egyetem tudományos kutatója, utalva a csata következtében aláírt, a szavazást lehetővé tévő Velencei Egyezményre is.
A Rejpál-házban a napokban nyílt kiállítás azt mutatja be, hogy a soproni németség hogyan élte meg a népszavazást.
– A döntés összetett kérdés volt, amiben a hazaszeretet is nagyon fontos szerepet játszott, és ez mind igaz volt a németekre is – hangzott el a megnyitón dr. Krisch Andrástól, a kiállítás kurátorától.
Sopronban december 14-én, Brennbergbányán 15-én, a környező falvakban, Fertőrákoson, Ágfalván, Sopronbánfalván, Harkán, Balfon, Fertőbozon, Kópházán és Nagycenken 16-án volt a népszavazás. A szavazás napján a város polgárai ünneplőbe öltözve először istentiszteletre, utána pedig voksolni mentek, amit reggel nyolc órától délután hatig tehettek meg. A szavazás úgy zajlott, hogy a bizottsági helyiségbe érkező polgár először átadta a városi tanács aláírásával és a tábornoki bizottság francia körbélyegzőjével ellátott szavazóigazolványát. Ekkor kapott egy kék színű és egy sárga színű szavazócédulát, valamint egy borítékot, ezzel ment be a fülkébe. A Magyarországra szavazók az Ausztriát szimbolizáló sárga cédulát kettétépve, a Magyarországot jelképező kéket pedig épen hagyva helyezték el a borítékban, amit aztán a bizottság mellé beosztott antanttisztnek adtak át, ő dobta be az urnába. A végeredményt december 17-én hirdették ki, mely szerint Magyarországra 15.304-en szavaztak, Ausztriá- ra pedig 8227 fő adta a voksát.
Hivatalosan 1922. január elsején lett a város újra magyar, az Országgyűlés pedig még ebben az évben törvénybe iktatta, hogy Sopront a Leghűségesebb város címmel jutalmazza.
