2021.06.14. 05:35
Horváth Péter szerint 65 százalékos béremelés szükséges ahhoz, hogy újra vonzó legyen a tanári pálya
Most hétvégén tartotta országos küldöttgyűlését a Nemzeti Pedagógus Kar, ahol újraválasztották elnöknek Horváth Pétert. A Révai Gimnázium igazgatója második ciklusát kezdi meg és a szervezet alapszabálya szerint még öt évig töltheti be a pozíciót. A járvány utáni kiemelt kihívásokról, fontos feladatokról kérdeztük a győri tanárt.
20200212 Budapest Horváth Péter a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója fotó: Havran Zoltán (HZ) Magyar Nemzet
Fotó: Havran Zoltán
A fő problémát az oktatásban az jelenti, hogy a 2000-es évek eleje óta egyszer sem volt olyan alacsony a főállású pedagógusok száma, mint most. Ezt a Központi Statisztikai Hivatal idei adatai feketén-fehéren alátámasztják.
„Évről évre csökken az aktív kollégák száma, s ne ringassuk illúziókba magunkat: a pályát elhagyó vagy nyugdíjba vonuló tanárok száma jelentősen emelkedhet az elkövetkező esztendőkben” – kezdte a Kisalföldnek újraválasztását követően Horváth Péter.
Csoportok összevonása
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint öt-hat év múlva akár 7000-8000 ezer pedagógus is hiányozhat a hazai oktatási rendszerből, ezt pedig komoly átszervezések nélkül nem lehet áthidalni. „A kollégák korfája, a pályaelhagyók számának emelkedése abba az irányba mutat, hogy egyre több intézményben kerülhet sor csoportok összevonására. Ez érintheti az idegennyelvi tantárgyakat, a matematikát, a természettudományokat, az informatikát és a fakultációkat” – közölte Horváth Péter.
A csoport összevonások azért lennének fájó lépések, mert így a tehetséggondozásra jóval kisebb tér maradna, mint ahogy a felzárkóztató foglalkozásokon résztvevő diákok is hátrányt szenvednének. Horváth Péter szerint azzal a helyzettel is sürgősen foglalkozni kell, hogy a kisebb településeken három-négy diákkal is indulnak osztályok, miközben a nagyvárosi általános iskolákra zsúfoltság jellemző. Utóbbi oktatási intézményekben 35-40 fős osztályközösségek is előfordulnak.
A bérekről
„Számomra nem kérdés az sem, hogy a pedagógus pálya vonzóvá tételéhez első lépéseként rendezni kell a fizetéseket. A pedagógusok 2013-ben bevezetett életpályamodellje bizakodásra adott okot, így az első évben jóval több frissen érettségizett diák jelentkezett pedagógusképzésekre. A pozitív tendenciát két tényező akasztotta meg: egyrészt a pedagógusok bére a minimálbértől elszakadt, másrészt nem követi az inflációt. Számításaim szerint a pedagógus pályán 65 százalékos béremelés lenne az, ami visszahozná a nyolc évvel ezelőtti jövedelmek reálértékét” – hangsúlyozta Horváth Péter.
Legégetőbb hiány a természettudományoknál, informatikánál és szakmai tanároknál van. Ennek oka szembetűnő: az ilyen területeken elhelyezkedő szakemberek átlagfizetése többszöröse a pedagógusoknak.
Feladatok
Horváth Péter szerint az elkövetkező időszak lényeges teendői még a pedagógusképzés gyakorlatorientált átalakítása, a digitális oktatás pozitív tapasztalatainak beépítése a hagyományos tanrendbe, illetve az iskolai géppark – elsősorban számítástechnikai eszközök – modernizálása.