Huszonnégy új lakó költözött a győri állatkertbe – mutatjuk a pingvineket és a törpevízilovat – videó, fotók

2017 áprilisában született döntés arról, hogy a Modern Városok Programnak köszönhetően több beruházás és fejlesztés, összesen nyolc projektelem valósulhat meg a győri Xantus János Állatkertben. Az állatkertbe most huszonnégy új lakó is költözött, köztük két pápaszemes pingvincsapat.

Dr. Andréka György, a Xantus János Állatkert igazgatója kiemelte: „vannak olyan projektelemek, amelyek a látogatók komfortérzetét emeli, ilyen a főbejárat, a sétautak és a parkolók”. Andréka György felidézte azt is, hogy csaknem 2,9 milliárd forint kormányzati támogatásból fejlesztik az intézményt.

Hamarosan újabb lakó érkezik

Korábban elkészült az új főbejárat, a parkoló, megújultak a sétautak, a csimpánzok, a tigrisek és a medvék helyei, emellett egy orrszarvú-bemutatót alakítottak ki. A nemrég elkészült törpevíziló-bemutatóban víziló pár kapott helyet, de a nőstény jelenleg mindenórás vemhes, ezért elkülönítették őket – mondta.

A pápaszemes pingvineket azért választották, mert szerették volna megmutatni az embereknek, hogy Afrikában is élnek pingvinek – fogalmazott az igazgató. Andréka György elmondta, hogy az új gazdasági épületben megfelelő teret tudnak biztosítani az állatok etetésének előkészítésére és a takarmányok tárolására.

Készül az elefántház

A győri állatkertben az év minden napján 1500 éhes szájat etetnek. A konyhában több mint 120 féle alapanyagot használnak. Egy évben 60 tonna zöldséget és gyümölcsöt, 20 ezer tojást, 15 tonna húst, 400 mázsa szemes takarmányt, 660 tonna szénát és 90 tonna zöldlucernát készítenek elő.

Az állatok etetésének előkészítése és a takarmányok tárolása mellett a gazdasági épületben az állategészségügyi háttér is meg tudott újulni – tette hozzá Andréka György. Az igazgató elárulta azt is, hogy a készülő elefántházat és -kifutót a tervek szerint júniusban adják át.

Az állatvédelem gerincét a civil társadalom adja

Ovádi Péter, a nemzeti állatvédelmi program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos azt mondta, hogy az emberek számára fontos az állatok védelme, amelyet az is mutat, hogy az állatvédelmi konzultációt több mint 262 ezer ember töltötte ki.

Hangsúlyozta, hogy az állatvédelem gerincét ma a civil társadalom adja, de a civil munka mellett szakmai munka is kezdődött a területen, megalakult az Állatvédelmi Központ és a Nemzeti Állatvédelmi Tanács is.

Ma már úticél is a győri állatkert

Dézsi Csaba András (Fidesz-KDNP) polgármester felidézte, hogy 1994-ben rendkívül rossz állapotban volt az állatkert, majd az új igazgató, Andréka György vezetésével sokat fejlődött. Az állatkert ma már elsődleges úticélként is szerepel sok Győrbe látogató vendég körében – tette hozzá Győr polgármestere.

Kara Ákos, a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondta, hogy tavaly mintegy 140 ezer látogatója volt az állatkertnek a járvány ellenére is, a cél, hogy idén elérjék a 200 ezret, azt követően pedig meg is haladják. Simon Róbert Balázs, a térség másik fideszes országgyűlési képviselője azt emelte ki, hogy hogy turisztikai szempontból a győri állatkertnek versenyképesnek kell lennie a veszprémi, a nyíregyházi és akár a budapesti állatkerttel is.