Molnár Vilmos, Potyond polgármestere nyolc cikluson át kapott bizalmat

– Négyen vannak a Rábaközben, akiket tavaly 30 éves polgármesterségük alkalmából köszöntöttek. Hogy emlékszik vissza a kezdetekre?

– Harminc évet nehéz összefoglalni. Itt születtem, szeretem ezt a falut. A polgármesterségem kezdetén valósult meg a vezetékes ivóvíz, gáz és telefon, később a kábeltévé és internet bevezetése. 25 éve épült fel a faluházunk, folyamatos volt az utak, járdák rendbetétele, megoldódott a csapadékvíz elvezetése. Az önkormányzat elképzeléseivel összhangban van a Magyar Falu Program, az elmúlt két évben közel 100 millió forintot nyertünk, ebből a legnagyobb léptékű az orvosi rendelő külső-belső megújulása volt. De nyertünk forrást utakra, járdákra, játszótérfejlesztésre, falubusz és karbantartó gépek beszerzésére. A régi csarnoképületet felújítottuk, ott turisztikai pihenőhelyet alakítunk ki. A kisbolt üzemeltetésére is van jelentkező vállalkozó. Kis falunkban két civil szervezet működik, az önkéntes tűzoltó-egyesület és a Potyond Jövőjéért Egyesület.

– Ha már az egyesületnél tartunk, a falu lakóinak majd a fele tagja valamelyiknek.

– 105 lelkes a falu, bár vannak átfedések, a tűzoltó-egyesületnek 30, a Potyond Jövőjéért Egyesületnek 40 tagja van. Utóbbi aktívan díszíti a falu köztereit, most épp virágültetésre készülünk, de a társadalmi munkánál is 20–30-an összegyűlünk, szinte minden háztól jön valaki segíteni.

– Hogy írná le a polgármesteri tevékenységét, mi az, ami büszkeséggel tölti el a munkáját illetően?

– Bár az ügyfélfogadási időben is felkeresnek, ez 24 órás szolgálat. Megállítanak az utcán, volt, hogy hajnali fél ötkor, volt, hogy vasárnap este tízkor csörgött a telefonom. Itt nem lehet hátradőlni, az egyik feladat után jön az újabb. Felújítása után az orvosi rendelő és faluház lett a legszebb épületünk, de a sok elért eredmény mellett büszke vagyok a kialakított emberi kapcsolatokra is. Talán azzal ismerik el a munkámat, hogy nyolc alkalommal is bizalmat szavaztak, s ha munka van a faluban, sokan összefognak és segítenek.

– A település fejlesztése és a közösségteremtő munkája elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült, mit szólt hozzá?

– Ez nemcsak nekem, Potyondnak is szól. A falubelieken és a munkahelyi kollektíván túl köszönet jár ezért a családomnak is, akik mindenben mellettem állnak. Az általános iskolai tanítóm szavait csak később értettem meg igazán: „gyerekek, a kis hópelyhek is örömök”, a kis dolgokból lesznek a nagyok.

– Lesz vajon 9. ciklus is?

– Még nem döntöttem el, addig még sok a tennivaló. Sok minden teljesült, amit vállaltam, a képviselő-testülettel arra törekszünk, hogy megvalósítsuk a céljainkat. A mottóm szerint azt a szellemet kell erősíteni, amely befogad, érzékenyen reagál az emberek igényeire. Olyan települést építeni, amely egyaránt otthon az időseknek, fiataloknak, ahol öröm élni, részt venni a közös tevékenységekben. Ahol fejlődés, rend és tisztaság fogadja az idelátogatót, hogy megtapasztalja a potyondiak vendégszeretetét.