Dr. Dézsi Csaba András: Mi csak veszünk, mint az ószeres

– Kérem, tekintse át a 2020-as esztendőt városvezetőként, orvosként és győri polgárként is. Milyen volt az éve?

– Egy éve már, hogy elindult a választási kampány, amiben mint orvos és polgármesterjelölt szerepeltem. Az volt az egyik ellenem irányuló ellen­érv, hogy egy orvos maradjon orvos, ne legyen polgármester. Ha most visszatekintünk a csaknem egy évre, amit polgármesterként eltöltöttem a város élén, azt kell mondjam, a jó Isten megadta a választ arra, hogy jó-e az, ha egy orvos van a város élén, vagy nem. Szerintem igencsak szükség van az orvosi tudásomra, hiszen egy világjárvány kellős közepében vagyunk. Január 26-án volt a választás, még nem telt el a ciklusomból egy év, de annyi már igen, hogy össze lehet foglalni, mi történt. Dinamikusan kezdtünk el dolgozni a városházán, átalakítottuk egypár cégünket, intézményünket. Tisztább várost, nagyobb rendet, a közlekedésben kulturáltabb lehetőségeket szeretnénk. A napi problémákkal próbálunk megbirkózni és meghatározni azt, milyen várost szeretnénk látni tíz, tizenöt, húsz év múlva. Több olyan, hosszú távon fontos döntést készítünk elő, mint a kulturális negyed a volt Rába-gyár területén, a vasút föld alá vitelének a lehetősége, az elővárosi vasút kiépítésének a gondolata. Ami lényegesen eltér az eddigiektől, a nyitott városvezetés kialakítása. Nemcsak meghallgatjuk a győri emberek véleményét, hanem nagyon gyakran meg is oldjuk a problémáikat. A hivatali aktaidő 30 nap, ezt lecsökkentettük egy-két napra sok esetben. Megtisztelő, hogy Győr polgármesterének választottak, mert ez a szülővárosom és nagyon szeretem Győrt. Szeretek itt élni, szeretem az itteni hangulatot, szeretem az embereket. Szeretném, ha ezt minden győri ember így érezné, ezért mindenkit meg is kérdezünk, hogy mi a véleménye a helyi dolgokról. Így 130–140 ezer munkatársam van, mert bevonom az embereket a döntés-előkészítésbe.

– A kampány időszakában is szédületes tempót diktált a kollégáinak, úgy tűnik, ez egy taktussal sem lett lassúbb. Ezek szerint önnek ez a normális munkatempója?

– Intervenciós kardiológus vagyok, ami azt jelenti, hogy szívkatéterezéseket végzek, nagyon sokszor néhány percem vagy másodpercem van arra, hogy jól döntsek és életet mentsünk. Mondhatnánk, hogy a szakmám miatt lettem ilyen, de lehet, azért ez a szakmám, mert ilyen vagyok. Sokszor kérdezik, hogy lehet ennyi mindennel foglalkozni, orvosként, politikusként, városvezetőként is dolgozni? Hát úgy, hogy mindkettőt szeretem és élvezem. A kórházban is úgy válogattam össze a munkatársaimat, hogy segítőkész jó emberek és kifogástalan szakemberek legyenek. Önmagánál gyengébb képességűekkel csak a gyenge ember veszi körbe magát. Szívkatéterezésben talán én vagyok a legjobb a környéken, de ultrahangvizsgálatokban, pacemaker-beültetésben vannak a csapatomban nálam jobbak, és bármelyik kollégám keze alá be mernék feküdni a szívkatéteres műtőbe is. Ugyanez van a városházán is. Én vagyok a csapatkapitány, de olyan emberekkel vettem körül magam, akik a szakmájukban a legjobbak. Mindig az a kérésem, hogy mondják meg őszintén, mi a helyzet, mert hamis információkból nehéz jó döntést hozni. Szeretem az egyenes beszédet.

Minden cserének megvolt az oka

– Sok pozícióban történt csere első számú vezetőknél és lejjebb is a városházán, valamint a cégeknél. Elsőre sikerült megtalálni a jó cseréket, akik jobbak ezekre a pozíciókra az elődöknél, vagy tart még a keresés időszaka?

– Nem biztos, hogy jobbak az újak az elődeiknél, de minden cserének megvolt az oka. Nem pártszimpátia alapján történtek a döntések, voltak egyértelműen jobboldali emberek is azok között, akiket menesztettem. Vannak olyan pozíciók, ahol ha nagyon hosszú ideig van az ember, akkor elfárad és egy másik pozícióban jobban megállja a helyét, hiszen új feladatot, kihívást talál benne. Voltak olyan területek, ahol rendet kellett tenni, és voltak olyanok, ahol azt láttam, hogy dinamikusabb munkára van szükség. Mindig a jobbítási szándék vezérel, de azt, hogy tévedhetek, mutatja az is, hogy volt már általam kinevezett vezető cseréje, például a hulladékkezelő élén már kétszer is. Nem mindig találja meg az ember elsőre a megfelelő embert. Egy biztos, hogy nálam csak az eredmények számítanak. A döntéseim nyolcvan-kilencven százaléka szerintem jó volt, tíz-húsz százaléka talán nem.

– Megelőzte a következő kérdésemet, hogy polgármesterként mit tart a legnagyobb sikerének, illetve kudarcának?

– A legnagyobb sikeremnek azt tartom, hogy a győriek partnerek a nyitott városháza hívószavára. Ez a legjobb, hiszen a politika számomra arról szól, hogy éljünk boldogabban, jobb minőségben, szebb környezetben, tehát élhetőbb legyen a város. Ezen a téren már vannak is sikereink. Az embereknek jobb a hangulatuk, egyre nő a bizalom irányunkban. Kevesen vonják kétségbe, hogy valós munka folyik a városházán. A kudarc egyelőre annyi, hogy nem mindig találjuk meg a megfelelő embert az adott feladatra.

Vettem egy szemétdombot is

– Elővettem a kampányígéreteket, vegyük sorra: szabad városháza, egyeztetés társadalmi szervezetekkel, kamarával, egyesületekkel, autóbuszpark megújítása, menetrendek átszervezése, új parkolók a lakótelepeken, a sürgősségi betegellátás gyorsabbá tétele...

– Na, ez egyértelmű kudarc számomra! A sürgősségi beteg­ellátás átszervezését úgy akartam megoldani, hogy a háziorvosi ügyeletet be akartam vinni a kórházba. Ezt a háziorvosok teljes mértékben elutasították.

– ...mentőállomás, szelektív hulladék, élményfürdő, szabadstrandok, színház, új híd a Mosoni-Dunán, 82-es bevezetője a városba, szociális ellátórendszer erősítése, idősek életminőségének javítása, nagyobb figyelem a sérültekre, munkahelyek megőrzése, helyi vállalkozások támogatása, lakóutcák, járdák, bicikliutak, hangversenyterem, energetikai felújítások, várost elkerülő körgyűrű. Ezek voltak a programpontok.

– Mindegyikbe belekezdtünk. Nekiláttunk és nyilvánvalóan végig is fogjuk tolni, de ezek között vannak olyanok, amelyekre nem elég egy ciklus.

– Az utóbbi években nem szűkölködött Győr pénzügyi lehetőségekben. Hogy áll a városi kassza?

– Egyre nehezebb beosztani, de egyelőre nem panaszkodom, bizakodó vagyok, hogy sikerül megtalálnunk a forrásokat. Mi azért spórolósak vagyunk, én nem eladok, hanem veszek. Megvettük a Spartacus-csónakházat, Győr öt legikonikusabb épületének egyikét. Telkeket vettünk, de vettem egy szemétdombot is az Iszkápa közben, aztán eltakarítottuk és maradt egy építési telkünk. Most szerzünk két temetőt. Próbálok úgy költeni, mintha az ember a sajátját költené. Nem könnyen adok ki pénzt a közösből, nagyon nehezen írok alá számlákat. Nem azért, mert bizalmatlanság van bennem, inkább próbálok gondos gazda lenni. Nagyon sokan megkeresnek, hogy adjuk el ezt, adjuk el azt, de én mondtam, hogy mi csak veszünk, mint az ószeres. Növeljük a város vagyonát.

A negatív kritika munkára sarkall

– Ha emberileg nézi az évet, miből lett több, barátból vagy ellenségből?

– Nem lett több barátom.

– Ellensége?

– Azt nem tudom. Ha haragszik valaki, azt ritkán mondják az ember szemébe. Nem az határozza meg a döntéseimet, hogy barátokat szerzek általa vagy ellenségeket, hanem a célszerűség. Az, hogy megadatott nekem, hogy polgármester lehetek, ez komoly feladatnak számít. Olyan polgármester szeretnék lenni, akire azt mondja az utókor, hogy jó polgármester volt. Nem barátokat akarok gyűjteni, és nem érdekel különösebben, hogy ellenségeket gyűjtök-e, bár nem ez a célom. Nyilvánvalóan lehetnek érdeksérelmek minden egyes döntésem következtében, de mindig többen lesznek azok, akik nyernek vele és alapvető szempont, hogy a többség és a város érdekét képviseljem. A negatív kritika mindig munkára sarkall. A hazugságot és sunyiságot viszont nem szeretem.

– Ha már előhozta a kritikát: igaz a városi legenda, hogy letiltja a Facebook-oldalán azokat, akik negatívot kommentelnek?

– Nincsenek letiltva. Azok vannak letiltva, akik gyalázkodnak. Az ilyen emberekkel nem vitatkozunk, mert a gyűlölködéssel nem tudok mit kezdeni. A hülyeségnek, rosszindulatnak is van határa. A provokátorok le vannak tiltva, mert nincs rájuk időm. Akinek viszont tényleg problémája van, azzal szívesen foglalkozom.

A győri vár védte meg Európát

– Sok mindent nem tudunk a jövő évről, egyvalamit viszont pontosan: Győr 750 éves lesz. Meglepődnék, ha nem lenne kész a forgatókönyv...

– Rengeteg mindennel készülünk. Most lesz 750 Győr, mint királyi város. Győr város emblémáját megváltoztattuk egy Gy betűre, amin egy kakas áll, hiszen a Vaskakas a város legendája és fontos jelképe. 1598-ban a töröktől visszafoglaltuk a várat. Mi más lehetne az, ami a legjobban meghatározza a város életét? Ha nem lett volna győri vár, nem lett volna Győr. Ez a vár védte meg a várost és Európát. Mi voltunk a keresztény Európa védőbástyája. Akkor döbbentem rá, hogy itt nagy dolgok történtek, amikor megtudtam, hogy 1598 után Győr-kereszteket állítottak Európában a vár visszafoglalásának örömére. Harmincegy ilyen Győr-keresztet dokumentáltunk főleg Észak-Ausztriában és Magyarország területén. Írjuk is a könyvet, aminek az a címe, hogy Győr-keresztek Európában. Mentünk drónnal, fotósokkal, filmesekkel, fantasztikus volt ez a kutatómunka. Amikor eljött hozzám Ungár Péter (az LMP országgyűlési képviselője – a szerz.) elmondta, hogy a színház bontása ellen azért lép fel, mert nem szereti a rombolást. Akkor jöttem rá, hogy ez munkálhat bennem is, én sem szeretem a rombolást, a pusztítást. Csak én győriként ismerem Győr történelmét is. Lehet, hogy tudat alatt valóban nem szeretem a jelenlegi győri színház épületét? Azért, mert egy várbástyát bontottak le miatta, ami történelmi kincsünk volt, csak ezt annak idején nem publikálták. A színház alatt a vár romjait teleengedték betonnal. A várbástya sziluettje lesz egyébként a 750 éves ünnepünk emblémája, hiszen ez meghatározó Győr történetében.

750 ünnepe egész évben

– Mik lesznek a nagy attrakciók?

– Az első három hónapban kiadványokkal fogunk megjelenni, a Covid–19 járvány erre ad lehetőséget. Tartogatunk meglepetéseket. A Magyar Posta is bekapcsolódik, lesz győri díszboríték a városházát ábrázoló bélyeggel. A borítékon egy olyan pecsét, amin a régi Raab felirat lesz felül, alul a Győr és középen egymás alatt a 7–5–0. Tárgyalok a Nemzeti Bankkal 750 forint névértékű, Győr stílusjegyeit is tartalmazó pénzérme kibocsátásáról. Készülünk színdarabbal, fölállítunk a városháza előtt egy Győr-keresztet, amit reményeim szerint a miniszterelnök úr fog felavatni. A balettosokkal, a színházzal, a filharmonikusokkal művészeti estet szervezünk. Minden kulturális intézményünk részt vesz a rendezvényekben, ennek koordinálására Győr 750 irodát hoztunk létre. Minden hétre jut program, érdekesség. Hamarosan speciális fények jelennek meg a városban.

– A várkultusz lesz az új identitás?

– A régi lakóknak sajnos kopik, az újonnan Győrbe települt embereknek pedig még nem igazán alakult ki a győri identitása. Szeretném elérni, hogy aki Győrben él, az legyen büszke a gazdag történelmünkre, kultúránkra, oktatásunkra, iparunkra, sportolóinkra, tudósainkra, egyházainkra, nemzeti sokszínűségünkre, gasztronómiánkra, természeti adottságainkra és a régióban kétségtelen vezető szerepünkre. Kiadvány készül a várról, hogy nézett ki régen Győr, amikor bent volt a város a várban. Lesz Győr-foglaló játék a Honfoglaló mintájára. Nagyon sok olyan interaktív dolog lesz, ami a fiatalokat szólítja meg, hiszen a jövőnket velük, rájuk kell építeni. Az új év első percétől december 31-ig ünnepelni fogjuk a 750 éves Győrt. Közösen, mert szívügyünk Győr.