Interjú Németh Tiborral, a győri Kazinczy-igazgatójával – „Érthető, hogy a többség a mérnökszakmák felé nyit”

Tanulni a járvány idején

– Hogy vannak a kazinczys tanárok és diákok?

– A kormányrendelet értelmében szerdától hibrid oktatásra álltunk át. A kilencediktől a végzős évfolyamokig otthon tanulnak a diákok, az ötödiktől a nyolcadik évfolyamig az iskolában. Ez újabb nehézség elé állítja a kollégákat, szinte óráról órára váltakozik a frontális és a digitális oktatás. A tavaszi karantén alatt a kazinczys tanárok és a diákok előreléptek a digitális oktatás terén, működőképes a modell. Igaz, a személyes jelenléten alapuló oktatás jóval eredményesebb, a tanulók közösségbe járnak, nem elszigetelten készülnek otthon. Szomorúan vettük tudomásul, hogy a hagyományos középiskolai oktatást csak mostanáig engedte a járvány.

– A Kazinczyban hányan fertőződtek meg szeptember óta?

– Szerencsére a tanulóink közül senki sem betegedett meg súlyosan. Igazoltan harminc körül jár azoknak a kazinczysoknak a száma, akik átestek a fertőzésen. A többségük tünetmentes maradt, páran lázasodtak be egy-két napra. A tanárok között azonos időben három kollégánál többen nem kapták el a vírust, összesen eddig heten betegedtek meg. Jelenleg ketten vannak táppénzen. Ők a teszteredményükre várnak, ám a tüneteik koronavírusra utalnak.

– A diákok ügyelnek a maszkhordásra, a távolságtartásra?

– Amint megtudták, hogy egy-egy társuk beteg lett vagy a családban történt fertőzés, maguktól figyeltek a védintézkedésekre. A folyósokon szinte mindenki hordja a maszkot. Órákon vegyesebb a kép, de azt tapasztalom, hogy itt is egyre többen takarják el a szájukat, orrukat.

– Mennyire nehéz a célokra összpontosítani ezekben a hónapokban?

– Le a kalappal a diákjaink előtt. Becsülettel készülnek, fókuszálnak az előttük álló feladatokra. A héten az előre hozott érettségi emelt szintű, jövő héten a középszintű szóbeli vizsgáit megtartják. A tudásukról számot adó diákjainkat egyszerre féltjük és szurkolunk nekik. Reméljük, hogy senki sem betegszik meg az elkövetkező napokban. Az őszi érettségi 130 kazinczyst érint. Nem tudok olyan diákunkról, aki az érettségi után ne szeretne továbbtanulni felsőoktatási intézményben.

Előkelő helyen a rangsorban

– Beszéljünk a friss országos középiskolai rangsorról. A lista szerint a Kazinczy a 12. helyen áll úgy, hogy vidékről egyedül a veszprémi Lovassy-gimnázium előzi meg. Mennyire tekinti mérvadónak a rangsort?

– Lassan egy évtizede adják ki a rangsort, évről évre fejlődött a kiadvány módszertana. Az eredmények egyre közelebb állnak a valósághoz, persze, mint minden felmérés, ez is lehetne precízebb, adhatna még pontosabb képet. A lista két fontos alappillére a tizedikesek matematika és szövegértés kompetenciamérés-vizsgálata. Utóbbi nem a gyerekek tudását, hanem a képességeit elemzi. Mindkét készség rendkívül fontos ahhoz, hogy a diákok a felnőtt életben, szakmájukban sikeresek legyenek.

– A szövegértésben némelyik elit fővárosi gimnáziumot meg is előzi a Kazinczy, mint ahogy a humán érettségi tantárgyak terén is top 10-es eredményeket érnek el.

– Igen, ezekben hagyományosan erősek a diákjaink, de most a matematikaérettségi eredményekre sem lehet panaszom, itt a 27. helyen állunk. A nyelvi képzésre évtizedek óta komoly hangsúlyt fektetünk. A kilencvenes évek óta állandó az a képlet, hogy a gimnáziumban végzetteknek legalább egy, de inkább két idegen nyelvet minimum középfokon kell beszélniük.

– Ha már szóba került az idegen nyelv: a rangsor kritikusai a lista egyik hiányosságának tartják, hogy nem veszi figyelembe a külföldi egyetemeken továbbtanuló diákokat. Pár éve a Révaiból egy végzős az Oxfordi Egyetemen folytathatta tanulmányait, tavaly a Kazinczytól is elköszönt olyan fiatalember, aki a Cambridge Egyetemre nyert felvételt.

– Az éremnek két oldala van. Egyrészt büszkék vagyunk arra, hogy a Győrben érettségizett diákok világhírű oktatási intézményekben gyarapíthatják tudásukat. Évről évre több olyan végzőstől búcsúzunk, akiknek reális esélyük van külföldön tanulni. Ha a rangsor szempontjából közelítjük a kérdést, akkor sportszerűen hozzá kell tenni: a top 10-ben szereplő fővárosi gimnáziumokból jóval több diák nyer felvételt külföldi egyetemre, mint tőlünk. Például a Fazekas végzőseinek közel harmada felvételizik amerikai vagy nyugat-európai oktatási intézménybe.

Elkerülik a pedagóguspályát

– Nemrég beszélgettem egy győri cégvezetővel. Azt mondta, hogy a bölcsésztudományok régen jobban érdekelték a mérnököket, tájékozottabbak voltak. Ezeknek a hiánya a fiatal szakembereknél nem csupán a klasszikus műveltségnél látszik, hanem a téren is, hogy egyesek sokkal nehezebben kommunikálnak, fogalmaznak írásban. E téren hol fordult nagyot a világ?

– Az biztos, hogy a modern élethez összetett kompetenciák szükségesek, sokoldalúnak, széles látókörűnek kell lenni. Az nem elég, hogy valaki kiváló a matematikában vagy bármelyik mérnökszakmában, ha nem tudja jól elmondani a meglátásait, nem képes érvelni a szakmai nehézségek során. Az érthető, hogy a diákok többsége a mérnökszakmák felé nyit, hisz így könnyebb egzisztenciát teremteni. Régen azért jelentkeztek kiváló képességű emberek tanárnak, mert a fizetések között nemhogy szélesre nyílt olló nem volt, igazából különbség sem.

– Ezért áll gyenge lábakon a tanárutánpótlás? A pedagógusok korfája messze van az optimálistól, egyre több idős, nyugdíjhoz közeli tanár oktatja a fiatalokat.

– Ahhoz, hogy idővel jó tanár legyen valakiből, jó alapképességek kellenek. Az a gond, hogy annyira az anyagiak határozzák meg a mai világot, hogy ebbe a jelek szerint nem fér bele a pedagóguspálya. A saját tanítványainkon látom, hogy a képességek szerint többükből kiváló tanáregyéniség lehetne, de elenyészően kevesen indulnak a szakma felé.

– Ha megkérdezik a végzősök, hogy merre tovább az életben, mit javasol nekik?

– Folyamatosan tartunk a gyerekeknek tanácsadó jellegű tájékoztatást. A diákok többsége a családból hozza az indíttatást a jövőre nézve. Ezt jó hozzáállásnak tartom. Megerősítem őket abban, ha a családban van olyan szakma, vállalkozás, amiből jól megélnek, akkor ezt miért ne folytatná, vinné sikerre a következő generáció is.

Középiskolai felvételi előtt

– Közeleg a középiskolai felvételi jelentkezési határideje. Hogyan válasszanak iskolát a 14 évesek?

– Január 18-án tartják a központi felvételit országosan. Aki Győrben nem felvételizik, nehezen jut be olyan képzésre, amely érettségit is ad. Ezt fontos fejben tartani. Az elmúlt esztendők felvételi feladatait érdemes tüzetesen átnézni a felkészülés során. Ezekből egyértelműen kiderül, milyen típusú vizsgára számíthatnak a végzős általános iskolások jövő év elején.