2019.11.20. 14:05
Jogerősen 15 évet kapott a lázi testvérgyilkos
Számolnia kellett az elítéltnek azzal, hogy féltestvére belehal a verésbe, hiszen 13 sérülést – ami közül 9 önmagában is életveszélyes lett volna – számoltak össze az áldozaton Láziban. A tavaly januárban történt brutális testvérgyilkosság elkövetőjére jogerősen 15 év fegyházat szabott ki a Győri Ítélőtábla.
Fotó: H. BARANYAI EDINA
Sokszor verekedtek össze a fivérek, akik egy házban éltek idős, azóta elhunyt apjukkal. Sok bor fogyott, apjuk vallotta azt a nyomozás során, hogy mindig az épp józanabb győzött a dulakodásnál. Az áldozat húsz évvel volt idősebb, öccse idén töltötte be a 28-at. A borgőzös és tragikus napon megütötte bátyját, aki utána igyekezett útjából kitérni. A fiatalabb lökdöste, ütötte, követte mindenhová, míg a másik arcából hol ide, hol oda csöppent a vér. A konyhában hanyatt esett az újabb pofontól, koponyáját a padlóba verte. Már eszméletlen volt, amikor fivére megtaposta. Amikor apja kérésére végül behúzta az ágyba, és betakarta, még nyöszörgött félholtan, éjjel 1-kor vették észre, hogy nem lélegzik.
Jogerősen 15 évet kapott a lázi testvérgyilkos
Védekezésre képtelen személy ellen követte el a tettét, ezt állapította meg a törvényszék után a Győri Ítélőtábla is, hiába próbálta a védelem halált okozó testi sértésre változtatni a minősítést. Ugyanakkor megállt másodfokon a különös kegyetlenség is, amely mellett dr. Mészáros Tamás ügyész érvelt szerdán a táblán, mert úgy látta: az öléshez szükséges brutalitást a Láziban történtek messze meghaladták, elég a boncolási jegyzőkönyvet nézni. A szív- és a tüdőzúzódás közlekedési balesetek eredményét idézi, amikor úgy mondják a szakértők: az „emberi erőt messze meghaladó tompa erőbehatás” okozta a sérülést.
Dr. Széplaki László tanácsa a szigorúbb minősítés ellenére sem emelte fel az első fokon kiszabott büntetést, mert úgy látta: az eset körülményeit mérlegelve tettarányos a 15 év fegyház. Ez már jogerős, Gy. V. M. – eddig tartó letartóztatását is beleszámítva – 9 év múlva szabadulhat legkorábban.
A vádlott ezúttal nem beszélt az utolsó szó jogán. Korábban is halk szavú volt, de tett vallomást, azonban belegabalyodott a sok ellentmondásba. Azt következetesen állította viszont, hogy nem akarta testvérét megölni, szinte apjának tekintette, s megbánta tettét. Kirendelt védője, dr. Nagy Zsanett szerint pedig az egyébként személyiségzavaros, alacsony iskolázottságú, akkor erősen ittas és szűk látókörűnek jellemzett vádlott nem fogta fel, hogy mit tesz. A bíróság szerint viszont számolni kellett azzal, hogy ebbe belehal a sértett, nem kívánta tehát bátyja halálát, de annak esélyét közömbösen fogadta.
Első vallomása hamar megváltozott és előadta tavaly, hogy este 10 órakor kiment a konyhába, akkor öccse még a széken ült. Csakhogy a szakértő szerint a verést követően nem élhetett tovább pár percnél, ülni végképp nem tudott volna, s legalább négy óra telt el a halála után a mentők kiérkezéséig. Az apa is cáfolta őt, s ízekre szedték azt a vádlotti vallomást, hogy a sértett le akarta volna édesapjukat szúrni – érdekes módon a nyomozás elején ezt sem a rendőröknek, sem a mentőknek nem említette Gy. V. M.. Az pedig, hogy az említett kést a mosogatóba dobta, miután kicsavarta Attila kezéből, szintén a misztikum körébe tartozna, mert a csöpögtető tálcán találták meg az eszközt, párhuzamosan a másik késsel.
Megbánását és büntetlenségét figyelembe vették, de a részegséget nem lehet mentő körülménynek tekinteni, mert saját hibájából ittasodott le.