Nincs észszerű magyarázat arra, miért voltak Györffyéknél a Kránitz család felmenőinek fotói Csornán

Megsárgult, legalább százéves fényképek kerültek haza a technika segítségével a minap Csornán. A fotók a Kránitz nagyszülőket ábrázolják és nem lehet tudni, miért, de évtizedeken át a Györffy család őrizte őket. Györffy Miklós nem tudta, kik vannak a képen és az internet segítségével kereste a leszármazottakat.

A Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulata által működtetett, Képeken őrzött Rábaköz című Facebook-oldalra töltötte fel a fotókat. Kránitz József jelentkezett hamarosan azzal, hogy nagyszüleire ismert a felvételeken szereplőkben.

„Kimondhatatlan boldogság töltött el, amikor megláttam a képeket. Először nem is annyira az arcok voltak ismerősek, hiszen fiatalkori képei a nagyszüleimnek, de a hátoldalon édesanyám írását azonnal felismertem” – mondta a Kisalföldnek Kránitz József. A nyugdíjas férfi, miután átvette a képeket, a temetőbe sietett és „elújságolta” őseinek a történteket.

Kránitz József és Györffy Miklós ugyan ismerik egymást régóta, de sem köztük, sem családjaik között a múltban nem találtak olyan kapcsolatot, ami indokolta volna, hogy Györffyéknél legyenek a felvételek, így nem tudtak fényt deríteni a titokra.

– Azóta is azon gondolkodom, miként kerülhettek hozzám a Kránitz-képek. De sem a szüleink, sem a nagyszüleink között nem volt ismeretség. Egy dobozban találtam meg egyébként őket, miközben rendet próbáltam rakni. Csak arra tudok gondolni, hogy a Jóisten rendelte így, hogy mielőtt mi elmegyünk, hiszen egyikünk sem fiatal már, a helyükre kerüljenek a dolgok és a fényképek a családnál legyenek újra. Azt láttam, hogy jól döntöttem, hiszen Jóska barátomnak óriási örömet okoztam – fogalmazta meg érzéseit Györffy Miklós.

– A nagyapámat szintén Kránitz Józsefnek hívták, iparos ember volt, kőművesként dolgozott. A Petőfi téren laktak. Hétéves voltam, amikor meghalt, így rá nem nagyon emlékszem. A nagyanyám hosszú életet élt, nyolcvanhat évesen hunyt el. Hogy mit éreztem, amikor a képeket megláttam? Boldog voltam, nem is tudom elmondani, mennyire. A bizonytalanság azért bennem volt, ezért a nagyszüleim esküvői képét kerestem elő, úgy hasonlítgattam össze az arcokat. Végül is a kép hátoldalán látható írás győzött meg, hiszen az egy az egyben édesanyámé. Hálás vagyok Miklósnak, hogy megőrizte a felvételt, még ha nem is tudta, hogy kikről van szó. És persze a rábaközi helytörténészeknek is hálás vagyok, akik lehetőséget adnak a régi képek feltöltésére az interneten – tette hozzá Kránitz József.

A két nyugdíjas hosszasan beszélgetett egymással a képek átadását követően. Megegyeztek abban, hogy nemcsak a múlt, hanem a jövő miatt is rendkívül fontos, hogy őrizzék az emlékeket. „Mi elmegyünk, de a gyerekeinknek örökül hagyjuk történeteinket és én most már nagyszüleim fényképeit is” – tette hozzá Kránitz József.