Kármérséklés - Harc a jégkárok ellen Győr-Moson-Sopronban

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) április közepén Győr-Moson-Sopronban is beüzemelte az országos jégkármérséklő rendszert (JÉGER), amely ezzel hetedik alkalommal kezdte meg szeptember végéig tartó védekezési szezonját. Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab – 219 automata és 767 manuális – berendezésből álló rendszer talajgenerátorai ezüst-jodid-tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut és ott csökkenti a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék méretei kisebbek lesznek.

Bősárkányban húszperces jégeső 

Áprilisban a hónapra nem jellemzően több jégveszélyes zivatar alakult ki az országban. A hideg idő ellenére több napon képződtek zivatarok, szupercellás zivatarok, melyeket többfelé búza, borsó nagyságú jég kísért hazánkban. Május második felétől szinte mindennap voltak záporok, zivatarok, szupercellás zivatarok, többfelé felhőszakadás, kisebb méretű jég kísérte, míg a június első tíz napja az elmúlt hat év legviharosabb időszaka volt. Győr-Moson-Sopronban 41 jégkármérséklő talajgenerátor üzemel, a legtöbb (11) a Soproni járásban, kilenc a győriben, a legkevesebb, kettő a pannonhalmiban. Április közepétől június 23-ig a vármegyében 26 napon kellett bekapcsolni a rendszert, összesen 4614 órára. Áprilisban ötször, májusban nyolcszor, júniusban kétszer jelentettek jégesőt, a legtöbbször borsó méretű jéggel. Áprilisban a gazdák kárt nem jelentettek, az azóta eltelt időben viszont összesen 196 hektáron esett kár (részletek a táblázatban). A kezelői jégbejelentések szinte mind Sopronhoz és környékéhez kötődtek, egyszer-egyszer kapott az „égi áldásból” még Mosonszentmiklós és Bősárkány. A legrosszabb a helyzet május 24-én volt, amikor Bősárkány-Jánossomorja térségében 20 percig hullott cseresznye méretű jég. 

Tavaly 814 hektár károsodott terület 

Győr-Moson-Sopronban tavaly öt hónap alatt 814 hektár károsodott területet jelentettek be a gazdák, ebből a jégeső miatti volt a legnagyobb, 507 hektár, felhőszakadás miatt 263, vihar miatt 44 hektárt ért kár. A legjelentősebb az áprilisi jégkár volt 468 hektáron. Az országban a gazdálkodók 2023-ban csak 30.678 hektárra jelentettek be jégkárt, míg 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos rendszer, jóval több mint kétszer ekkora területre, 72 ezer hektárra, érzékeltette a rendszer hatását a kamara. A NAK által kiépített rendszer működtetéséhez a kormány – az Agrárkár- enyhítési Alap védelme érdekében – a költségvetésből évi legfeljebb kétmilliárd forint külön forrást biztosít. A rendszer a kármegelőzés mellett adatszolgáltatással támogatja az agrárkárenyhítési rendszer fejlesztéséhez szükséges elemzéseket, valamint koordinálja az együttműködést a JÉGER működtetésében részt vevő társszervezetekkel. 

Egyre szélsőségesebb időjárás 

Számítások szerint a rendszerre fordított egy forint mintegy 33 forint éves termelési értéket óv meg, éves szinten ez 66 milliárd forint megmentett termelési értéket jelent. A legfrissebb elemzések szerint Európában a két centiméteres méretet meg- haladó jeget is tartalmazó jég- esők száma a 2021–2023-as időszakban a 2015–2017-es időszakhoz képest több mint háromszorosára nőtt. Ugyanakkor az országos lefedettségű rendszer eredményeként az egyre szélsőségesebb időjárási tényezők ellenére Magyarországon mindössze 50 százalékos volt ez az emelkedés.