Bajban a magyar méhészek, nem tudnak Nyugat-Európában értékesíteni

Görögország után hazánkban a legnagyobb a méhsűrűség. A méhészeti ágazat számos kihívás elé néz. Ezekről Nagy István agrárminisztert kérdeztük, aki maga is méhészkedik, 150 méhcsalád gazdájaként.

– A legnagyobb gond két éve, hogy a magyar méhészek nem tudnak Nyugat-Európában értékesíteni. Az orosz-ukrán háború kitörése előtt a magyar mézzel javították fel az Ázsiából érkező iparilag előállított műmézet, 30-70 százalékos arányban, és addig évente 15-20 ezer tonna haza mézet vittünk ki. Most ehelyett 40-50 százalékkal olcsóbban vásárolják meg Ukrajnától, ahonnan 720 ezer méhész menekíti ki termékeit. A német, osztrák, svájci fogyasztókhoz tehát már nem jut el a hazai jó minőségű méz, hanem raktáron áll. Ezért is hívtunk össze válságtanácskozást a méhészeti egyesületekkel, szakmai szervezetekkel, szaktanácsadókkal, keresve a megoldásokat – avatott be Nagy István. Mint mondta, ennek a tanácskozásnak a hatására adta utasításba az agrárattaséknak, hogy a magyar búza mellett a méznek is keressenek új piacokat, továbbá nagyszabású mézmarketingbe kezdenek akciókkal az áruházláncokkal karöltve.

Amiatt, hogy nem tudnak a magyar méhészek külföldre értékesíteni, tartalékaik is fogynak: nincsenek bevételeik, de közben az állatok gondozása, utaztatása jelentős költség.

– Az Európai Unióban elsőként a méhészet támogatásaként teljes adómentességet biztosítunk, és szintén egyedülállóan méhcsaládonként tizenöt eurós támogatást nyújtunk a méhészeknek. A méhészeti nemzeti programban technológiai fejlesztésre, eszközbeszerzésre pályázhatnak – húzta alá a tárcavezető.

Szintén fontos döntés, hogy elsőként vezettek be címkézési szabályt: nem csak azt kell feltüntetni, milyen országokból származik az üvegben lévő termék, hanem azt is, hogy milyen arányban. Nagy István szerint, a fogyasztóknak joga van ezt tudni.

– Míg a termelőktől 1500 forintért veszik meg a mézet, teljesen indokolatlan, hogy 6-8, de akár 10 ezer forint is lehet egy kiló méz. Javaslom, hogy fogyasszunk termelői mézet, érdemes körülnézni a piacon, ezzel is segítve a méhész és családja megélhetését, és közben a teremtett világunkért is teszünk – tette hozzá a tárcavezető.

Több tízezer méhész veszélyben

Győr-Moson-Sopronban jelenleg 772 méhészetben 43.712 méhcsaládról gondoskodnak. Varga Tamás Imre, az OMME vármegyei szaktanácsadója szerint ez a létszám évek óta stagnál. A méhészek jelentős többsége mellékállásban foglalkozik az állatokkal.

– A magyar méz 70-80 százaléka ment Nyugat-Európába, de tavaly óta lehetetlen eladni. Tavaly repcemézet még tudtam értékesíteni, de idén még semmit, holott máskor már a felvásárlók keresik. A szomorú, hogy még féláron sem kell, inkább egyfajta szolidaritásból az ukrán mézet veszik, aminek sok esetben eredete kétes. Ezzel azonban becsapják a fogyasztókat, több tízezer európai méhészt tesznek tönkre és méhcsaládot is, és ami a legrosszabb, hogy a megporzást is veszélyeztetik – hívta fel a figyelmet a szakember, aki 110 méhcsalád gazdájaként is aggódik.

Még tavalyi áron

Még a tavalyi áron kaphatóak a méhészeti termékek Németh Ferencnél a mosoni piacon, az akácméz 3900, a vegyes virágméz 2400 forint. Mint mondta a halászi méhész, drágítani most nem lehet, mert félő, hogy ilyen magas élelmiszerárak mellett a vásárlók inkább lemondanak a mézről.

– Mi csak üvegben a piacon vagy otthonról értékesítünk, de félő, hogy a sok benn maradt hazai méz leverheti itthon az árakat. Ugyanakkor magam is megdöbbenve láttam, hogy egyes üzletekben az akácmézért 6-7 ezer forintot is elkérnek – vélekedett Németh Ferenc, akinek nagyszülei is méhészkedtek, maga meg főállásban 80 méhcsalád tulajdonosa. Hozzátette, a klímaváltozás miatt egyébként is egy szélmalomharc ma méhész nem lenni. Míg tavaly feleannyi méz lett, most idén nyolcvan százalékos a termés.

Megcsappanó állomány

A pannonhalmi Valiczkó Tamás családja a 80-as évek végén kezdett el méhészkedéssel foglalkozni. - Gyermekként belenőttem a családi vállalkozásba. Tizenhét éve van saját méhészetem, kezdetben a főállásom mellett végeztem, ma már, mint őstermelő dolgozom a szkamában. Egy évvel ezelőttig 180 méhcsaláddal dolgoztam, de a tavalyi drasztikus mérgezés miatt visszaesett az állomány 100 családra - mondta el lapunknak Valiczkó Tamás.

A második generációs méhész szerint a mérgezésekkel egész évben küzdenek, ami hatalmas kihívást jelent országszerte. - Ma már szerencse kérdése ki mennyit tud pergetni a szezonban. Tavasszal a repcével kezdünk, ha ott mérgezést kapott a termelő, akkor az azt követő akác mennyiségére is hatással lehetett - emelete ki az őstermelő.

- Szerencsére a méhcsaládok idén megúszták, a gond inkább a hideg tavasz volt: két éjszaka is mínusz 6 fokot mértünk. A gyümölcsök és az akác is nagyon fagyérzékeny, amit mi is megéreztünk. Az akácmézből a megszokotthoz képest idén csak az egytizede lett. Katasztrofális ez a mennyiség az idei repcemézhez hasonlóan. Ezután következett a facélia, ami szintén nem sikerült túl jól - fejtette ki Valiczkó Tamás.

A pannonhalmi őstermelő szerint csökkent a vetésterület, emiatt lehet az, hogy kevesebbet tudtak gyűjteni a méhek, pedig a rovarállomány a tavalyival megegyező.

- Időben ébredtünk, így az új intézkedések, nem értek minket váratlanul - tette hozzá Valiczkó Tamás, aki már akkor is üvegből árulta mézet, amikor a többi méhész még nem. - A szülők által átvett 30 éves vevőkört sem hanyagolhattuk, akármikor jöttek, mindig kiszolgáltuk őket. Egyre többet járunk piacokra, termelői vásárokra, hogy eljussunk a vásárlókhoz. Bár mi is érezzük, hogy tavaly szeptember óta nagy a baj, csekély az érdeklődés a nagy tételes, hordós méz felvásárlás iránt -fejtette ki.

A pannonhalmi méhész szerint még mindig az akácméz a legnagyobb favorit, azt keresik és veszik a legtöbben. - Ezért szoktunk kóstoltatni, mert sokan nem is ismerik a különböző mézek ízeit, aromáit, pedig nagy különbség van köztük. Azt hiszik, ha méz, akkor csak egyféle íze lehet. Ezért is van nagy felelősség rajtunk, méhészeken, hogy megismertessük a különböző virágról származó mézeket: legyen az hárs, vegyes vagy édesharmat.

Ízesített méz és apiterápia

- Három éve kezdtünk együttműködésbe Tamással, amelynek egyik gyümölcse, hogy mentás és levendulás méz is megtalálható már a Valiczkó Méhészet polcain. Ehhez mindent a helyi gazdaságban termelünk meg - fűzte hozzá Gyimesi Barbara, pannonhalmi gazdálkodó, a Pannonhalma Provance megálmodója.

- Néhány hónapja elkészült az apiterápiás házikónk is, ez is egy plusz, amit becsületkasszával működtetünk. Szeretnénk ezzel is közelebb hozni az emberekhez a helyi és termelői értékeket - hangsúlyozta Gyimesi Barbara.

- A kaptárból kiáramló méz, propolisz és virágpor illat, illetve a méhek rezgése mind gyógyító hatással bír. Elsősorban, légúti és tüdőbetegségekre, valamint ízületi bántalmakra, tünetekre jó. Emellett idegnyugtató és remek relaxációs lehetőség is, hiszen a ház padja alatt található hét kaptárban - kaptáranként 60 ezer méh - zümmögnek az állatok. A szláv népeknél már tudatosan használják ezt a módszert - ismertette Valiczkó Tamás.

Gyimesi Barbara hozzátette, hogy nyitott portaként, bármikor használhatják az arra tévedők ezt a plusz lehetőséget. Valamint azt is elárulta, hogy ház alatt található kaptárakból kinyert mézből készített termékeiket Méhkelence - mint az apiterápiás házikójuk - néven mutatják majd be.