Győr-Moson-Sopronban a legmagasabb a foglalkoztatottság

Közzétette legfrissebb, a vármegyék helyzetét elemző kimutatását a KSH. Az észak-dunántúli régió kereseteiről nemrégiben írtunk, most a gazdasági teljesítmény van soron. Eszerint az év első negyedévében Győr-Moson-Sopronban a 15–64 éves népességből az egy évvel korábbinál 4,6 ezer fővel többen, 251 ezren jelentek meg foglalkoztatottként a munkaerőpiacon. A munkanélküliségi ráta lényegében nem változott, továbbra is 1,8 százalékot tett ki. Az arány alacsonyabb az országos átlagnál, egyben az egyik legalacsonyabb. Gazdaságilag inaktív 59 ezer fő, számuk 6,6 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A foglalkoztatási arány is nőtt a foglalkoztatottak számával párhuzamosan, 1,3 százalékponttal 79,9 százalékra az egy évvel korábbihoz képest, amely így korábban nem tapasztalt szintre emelkedett, folytatva a korábbi negyedévek kedvező irányú tendenciáját. Ennek köszönhetően a vármegye foglalkoztatottsága az országban a legmagasabb volt (további friss régiós adatok a táblázatban).

Bővülés a tudományos ágban 

Az alkalmazottakat nézve: a Győr-Moson-Sopron vármegyei munkáltatóknál az év első negyedévében az egy évvel korábbinál 1,7 százalékkal többen, átlagosan 162 ezren álltak alkalmazásban. Az alkalmazottak nyolctizedét foglalkoztató versenyszférát kétszázalékos létszámnövekedés jellemezte, ezzel szemben a költségvetési intézményeknél 0,8 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma. A tíz, legtöbb főt foglalkoztató nemzetgazdasági ág közül legnagyobb mértékben a tudományos és műszaki tevékenységben, valamint adminisztratív szolgáltatásban dolgozók létszáma bővült, 12, illetve 8,6 százalékkal. A legjelentősebb munkáltatónak számító feldolgozóiparban dolgozók száma 0,8 százalékkal gyarapodott az egy évvel korábbihoz képest. 

Az inaktívak bevonzása 

– A munkalehetőségek vonzóbbá tételét és az inaktív népesség, azaz a tanulók, nyugdíjasok, háztartásbeliek, szezonon kívüli időszakban az idénymunkások munkaerőpiacra történő bevonzását egyaránt elősegítik az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák, amelyek egyre elterjedtebbnek tekinthetők – kezdte az adatok elemzését Hajdu-Smahó Melinda, a Széchenyi István Egyetem Területi Tudományi és Vidékfejlesztési Tanszékének adjunktusa, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézetének tudományos munkatársa. – Ide soroljuk például a határozott idejű munkaviszonyt, a részmunkaidős foglalkoztatást, a távmunkát, a bedolgozói munkaviszonyt, a megbízást, de újdonságként a munkakörmegosztás, a behívás alapján történő munkavégzés és a több munkáltató által létesített munkaviszony is megjelenik. Az atipikus foglalkoztatási formák a munkáltató és a munkavállaló szempontjából egyaránt rugalmasabbá tehetik a munkavégzést. 

A szakértő hozzátette, hogy a nők foglalkoztatási mutatóit ugyanakkor jelentős mértékben növeli egy 2021. január 1-jével életbe lépett módszertani változás, amelynek értelmében a munkájuktól gyermekgondozási ellátás igénybevétele miatt tartósan távol lévők is foglalkoztatottaknak minősülnek. Győr-Moson-Sopron, Budapest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyék 77 százalékot meghaladó foglalkoztatási adatai már csaknem elérik a 80 százalékos célt. A kormány 2030-ra még magasabbra, 85 százalékra szeretné emelni a 20–64 éves korúak foglalkoztatási rátáját. 

Komáromban a Suzuki a nyerő 

Komárom-Esztergomban a foglalkoztatottak száma 2,2 ezerrel csökkent, a munkanélkülieké 0,4 ezerrel nőtt az év első negyedévében. Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta (77,4, illetve 1,4 százalék) romlott, ennek ellenére mindkettő értéke kedvezőbb volt az országos átlagnál (74,3, illetve 4,1 százalék). Hajdu-Smahó Melinda ezt azzal egészítette ki, hogy a háromezer alkalmazottat foglalkoztató esztergomi Suzuki-gyár szintén jelentős, 20 százalékos béremelést, továbbá teljesítménytől függően másfél havi bónuszkifizetést irányzott elő 2023-ra munkavállalói megtartása érdekében.