Az űrkutatásban is hasznosíthatják a fertőbozi mágneses nulltér labort – Fotók

- A tavaly őszi átadása óta a Mágneses Nulltér Laboratóriumban nagyon sok fejlesztést történt, amelyek lehetővé teszik, hogy heteken belül hazánkban, Európában és bizonyos tekintetben a világon egyedülálló kísérletek és vizsgálatok kezdődjenek. A laboratórium egy duális rendszer révén redukálja a geomágneses teret. Egy aktív rendszer a földi térrel ellentétes irányú és azt megközelítő nagyságú mágneses teret hoz létre, míg a kétrétegű mágneses árnyékoló kamra a maradék teret csillapítja, hogy a kamra központi részében nullközeli mágneses teret tudjunk garantálni. A következő lépés a kamra lemágnesezése - számolt be az elmúlt időszak történéseiről Lemperger István, az FI Geomágnesség-Geoelektromosság kutatócsoportjának vezetője. A tavalyi átadásról itt írtunk.

A Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet és a Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai az elmúlt hónapok során megépítették azt a berendezést, amely lehetővé teszi az árnyékoló kamra belső rétegének úgynevezett mágneses tisztítását. A berendezést sikerrel tesztelték és üzembe állították. További fejlesztése révén a kutatók a külső héj lemágnesezését kívánják megvalósítani, ami feltétele az aktív és a passzív rendszer kontrollált együttműködésének.

- tette hozzá Lemperger István.

Egyedülálló módszer

A mágneses tér hatásait a világon ebben a formában egyedülálló módszerrel kizáró labor űrben használható műszerek fejlesztésében, orvosdiagnosztikai innovációkban, de akár az asztronauták felkészítésében is segíthet. A GINOP pályázati forrásból megépült Mágneses Nulltér Laboratórium célja, hogy egy kisebb szobányi térfogatban nulla értékhez közeli, 1 nanotesla alatti mágneses teret biztosítson. 

- A földi mágneses tér a bolygónk külső magjában folyékony állapotban lévő fém áramlása okozta dinamóhatás révén marad fenn. Ehhez társul a jóval kisebb léptékű, de dinamikusan változó komponens, a Föld ionizált felső légkörében folyó áramok mágneses tere. E kettő összegeként jön létre a felszíni geomágneses tér. Az aktív kompenzáló rendszer másodperces gyakorisággal frissítve állítja elő az ezzel ellentétes irányú, de megegyező nagyságú kompenzáló teret. A gyors változás pontos nyomon követése számunkra alapvető fontosságú. Ez az oka, hogy egy ilyen laboratórium létesítése csak olyan geomágneses megfigyelőállomás mellett lehetséges, mint amilyen a fertőbozi Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriumban működik - magyarázta a kutatócsoport vezetője.

Már folynak a kísérletek 

A laboratóriumban és a kamra környezetében már jelenleg is folynak kísérleti mérések a Wigner FK és az FI munkatársai részvételével, amelyek célja a bonyolult mágneses térszerkezet feltérképezése, a duális rendszer viselkedésének pontos megértése. A Wigner FK kutatói egy mágneses teret mérő, nagyjából gyufásdoboz nagyságú SERF-magnetométer fejlesztésén dolgoznak. E technológia alkalmazása előtt ugyanezt a felbontást korábban a felszínen csak egy szobányi méretű berendezés tudta biztosítani.

Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem kutatói pedig arra kíváncsiak, miként változnak az ember kognitív képességei zéróközeli mágneses térben. A kísérlet során a vizsgált személyek irányított feladatmegoldást hajtanak végre, miközben a kutatók EEG készülékkel észlelik az agyi aktivitás következtében kialakuló elektromos potenciál eloszlását. A vizsgálatot speciális, szemmozgáskövető hardver- és szoftverrendszer egészíti ki, az összesített adatsorok együttes feldolgozása révén olyan új eredmények születhetnek, amelyek az asztronauták felkészítése során is hasznosíthatóak lesznek.

A laboratórium orvosdiagnosztikai eszközök, például a magnetoenkefalográf igen drága alkatrészeinek olcsóbb előállításához szükséges technológiai fejlesztés otthona is lehet.  

 - tette hozzá Lemperger István.