A győri strandfürdő, amit a Magyar Delfin tervezett – fotók a '30-as évekből

Július eddig nem különösebben kegyes hozzánk, ritkán strandolhatunk a nyár közepéhez képest szokatlanul hűvös, szeles időben. Most a győri strandfürdő múltját idézzük meg, bízva abban, hogy hamarosan mi is vízbe csobbanhatunk.

Színre lép az olimpiai bajnok sztárépítész

A Győri Hírlap 1925. szeptember 16-án tudósított a városi törvényhatóság döntéséről, miszerint Győr 51 millió koronát különített el a költségvetésből a fürdő építésére, állandó uszoda létrehozására. Kisebb-nagyobb „ötletbörzék” után, a városvezetők a húszas-harmincas évek fordulóján nem akármilyen kaliberű építészt kértek fel az új uszoda terveinek elkészítésére.

Hazánk első olimpiai bajnoka, Hajós Alfréd ekkor már ünnepelt tervező volt. Többek közt olyan munkák fűződtek a nevéhez, mint a debreceni Aranybika Szálló, a Millenáris Sportpálya, a Margit-szigeti uszoda vagy a Református Egyház Zsinati Központja a fővárosban. Hajós sokoldalú épületeit az 1924-es párizsi olimpián ezüstéremmel jutalmazták. Egykoron ugyanis az ötkarikás játékokon művészeti versenyeket is rendeztek.

„Tutajuszodától” modern létesítményig

Ilyen előzmények után Hajós ötvenszer tizennyolc méteres nagymedencét, gyerkőcöknek szánt lubickolót, öltözőépületet és kazánházat „álmodott” a Mosoni-Duna és a Rába találkozásához. Korábban mindössze egyetlen „tutajuszoda” állt a Mosoni-Dunán. Ehhez képest rekordidő alatt, nyugat-európai színvonalat idéző uszodát vehettek birtokba elődeink. A Dunántúli Hírlap 1930. május 7-én nem véletlen választotta a következő hangzatos címet címlap-sztorijának: „Amerikai tempóban épül a medencés uszoda – Riport a Cziráky-térről”.

Hajós Alfréd – akit gyorsúszóként „Magyar Delfinnek” becéztek – olyannyira korszerű létesítményt tervezett, hogy jó páran fanyalogtak a létesítmény túlzott modernsége miatt a városban. Az új strandot 1931 tavaszán kezdték építeni, majd július 6-án már át is adták a fürdőzőknek. A medencéket a Mosoni-Duna vizével töltötték fel, hazánkban itt alkalmazták először a klórtisztításos technológiát. Az 50 méteres medencét az egyik oldalon napozóteraszként és lelátóként is szolgáló lépcsőzetes kiemelés „kísérte végig”.

„Tízlábú” hídon át vezetett az út

Hajós egykori világklasszis sportolóként figyelt arra, hogy a medence a korabeli szabványoknak megfeleljen és nemzetközi úszóversenyeket és vízilabda-mérkőzéseket rendezhessenek. A nagymedencére és a lubickolóra a Cziráky-emlékmű árnyéka vetült. Hajós Alfréd anno úgy nyilatkozott, hogy „a Cziráky-emlékműtől még impozánsabb és egyedi hangulatúra sikerült az uszoda”.

Ez napjainkban is így van, a Mosoni-Dunán átívelő „tízlábú” híd azonban már rég a múlt ködébe veszett. Az akkoriban szabályozatlan folyó feletti műtárgyon érkeztek a strandolók, mivel a gyalogoshíd végénél voltak a belépőket árusító pénztárak. Az öltözőkön kívül a pihenni vágyókat büfé, konyha és közös étkező-, napozóterasz is várta. Innen folytatjuk múltidézésünket a győri strandról jövő héten.