Hosszú távú befektetés a gyümölcsfa

A megfelelő gyümölcsfa kiválasztása több tényezőtől is függ, például a kert adottságaitól, a talaj minőségétől, az éghajlattól, valamint a személyes igényeinktől.

Az első lépés a talaj és az éghajlat felmérése. A különböző gyümölcsfák különböző talajtípusokat és klímaviszonyokat kedvelnek; a cseresznye és a szilva például kedveli a laza, jó vízelvezetésű talajt, míg az alma és a körte jobban tűri a nehezebb, agyagos talajt is. Általános tanács, hogy nézzük meg, milyen gyümölcsfák váltak be a szomszédainknak: amelyik náluk bőséges termést hoz, azzal valószínűleg mi sem fogunk mellé!

A gyümölcsfák többsége napos helyet igényel, emellett fontos úgy megtervezni a fa helyét, hogy elegendő teret biztosítsunk a növekedéséhez, figyelembe véve a várható méretét. Ügyeljünk rá, hogy kellő távolságra legyen a háztól, a kerítéstől, a vezetékektől is! Egy nagyobb termetű fa akár 4-5 méteres helyet is igényelhet körülötte, míg a törpe növésű gyümölcsfák kevesebb helyet foglalnak.

Így ültessük

A facsemete ültetéséhez ássunk megfelelő gödröt; a mélysége és szélessége kétszer akkora legyen, mint a csemete gyökérlabdája, így a gyökereknek elegendő helye lesz szétterjedni. A talaj előkészítéséhez lazítsuk fel a gödör alján lévő földet és keverjünk hozzá szerves trágyát vagy komposztot, ez segíti a csemete gyökerének gyorsabb fejlődését. A hosszú gyökérágakat metsszük vissza ültetés előtt, és áztassuk be a gyökereket egy napig, így azok jól meg tudják szívni magukat vízzel az ültetés előtt.

Helyezzük a csemetét a gödörbe úgy, hogy a gyökérnyak a talajszintnél legyen. Töltsük vissza a földet, közben óvatosan döngöljük le, hogy ne maradjanak levegőbuborékok a gyökerek körül! Ültetés után tapossuk meg a földet, majd alaposan öntözzük meg a fát, és tegyünk mulcsot a fa köré, hogy megőrizzük a talaj nedvességét és megelőzzük a gyomok növekedését. Fiatal fáknál érdemes karót használni, hogy támogassuk a fa egyenes növekedését és megvédjük a széltől.

Divat a törpe

Egyre népszerűbbek a törpe növésű gyümölcsfák, különösen a kisebb kertek tulajdonosai körében. Ezek a fák általában 1,5-2,5 méter magasra nőnek, és akár konténerben is tarthatók. Előnyük, hogy helytakarékosak és olyan kertekben is könnyen termeszthetők, ahol nem lenne hely hagyományos fáknak. Gyorsabban kezdenek el teremni, mint a „nagy testvéreik”, gyakran már az ültetés utáni 2-3 évben. A gondozásuk is egyszerűbb, hiszen méretüknél fogva a metszés és a szüretelés is könnyebb, nem igényelnek létrát sem. Hátrányuk a rövidebb élettartam - általában nem élnek olyan sokáig, mint a hagyományos méretű gyümölcsfák -, és a kevesebb termés.

Praktikus bogyósok

Aki nem szeretne fát ültetni, annak a bogyós gyümölcsök adhatják meg a házi gyümölcsszüret és a finom ízek élményét. A málna, a ribizli, a szeder viszonylag kevés gondozást igényel, de bőségesen terem. Ezeket is most érdemes elültetni, mivel így még a tél előtt meggyökeresedhetnek, és tavasszal az energiájukat a hajtások növesztésére fordíthatják. A növényeket napos, de szélvédett helyre ültessük. Fontos, hogy a talaj jó vízelvezetésű legyen, hiszen a túl sok víz károsíthatja a gyökereket. Ültetés előtt a szabad gyökerű bokrok fő gyökereinek hosszát metsszük vissza kétharmadukra. Ássunk egy körülbelül 40x40x40 centiméteres gödröt, még akkor is, ha a növény gyökérzete ennél kisebb, ezzel ugyanis meglazítjuk a talajt és a későbbiekben könnyebb dolga lesz a növekedő gyökereknek.

A gyümölcsbokroknál is javítsuk fel a talajt ültetés előtt komposzttal vagy szerves trágyával. Málna ültetéskor hagyjunk 40-60 cm távolságot a tövek között, a ribizli és az egres ültetésnél kb. 1-1,5 méteres távolságot tartsunk a bokrok között, hogy elegendő helyük legyen a növekedéshez.