2 órája
Kertművészeti Örökség Nyomában
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg a Mőcsényi Mihály Kertművészeti és Kerttörténeti Konferenciát, amelynek újra a fertődi Eszterházy-kastély Marionettszínháza adott otthont.
Ötödik alkalommal rendezték meg Mőcsényi Mihály Kertművészeti és Kerttörténeti Konferenciát Fertődön Fotó: Máthé Daniella
Az év egyik legjelentősebb tájépítészeti eseménye, Mőcsényi professzor szellemiségét követve évről évre aktuális témát állít a kertművészeti konferencia középpontjába, amely fókuszában ezúttal József nádor kertépítészeti munkásságának bemutatása szerepelt. A nádor a magyar kertkultúra egyik legfontosabb alakja volt és nagy szerepet játszott abban, hogy a kertművelés központi kérdéssé váljon hazánkban. A szimpózium hazai, valamint külföldi kutatóinak izgalmas előadásai e történelmi személyiség és kora hatását járták körül.
Kertművészeti konferencia
Az esemény nyitó rendezvényén részt vett Oláh Zsanett, az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont ügyvezető igazgatója, Ágh Péter , az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára, aki az állami beruházások társadalmi koordinációjáért felel, Őze Sándor , a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kurátora, dr. Herczeg Ágnes , a Magyar Kertörökség Alapítvány elnöke, valamint Barcza Attila, Sopron és térsége országgyűlési képviselője.
Nagy megtiszteltetés, hogy újra mi adhatunk otthont ennek a nívós konferenciának, hiszen a munkánk során igyekszünk méltók lenni mindahhoz az örökséghez, amelyet Eszterházy Miklós mind a kastély, mind pedig a kert tekintetében megálmodott. És ugyan így igaz ez Mőcsényi Mihályra is, akinek munkássága jelentősen hozzátett Eszterháza tájépítészeti örökségéhez. A professzor úr hosszú évekig kutatta ennek a kertnek a múltját, jelenét és azt gondolom nagyon sok szerepe volt abban is, hogy legyen a kertnek jövője is
- kezdte beszédét Oláh Zsanett.
- Hiszem, hogy a múlt értékeinek tisztelete és megőrzése, akár egy kisebb közösség számára is, rendkívül fontos. Mindaz, amit ma látunk és csodálunk, nemcsak építészeti, hanem szellemi örökség is, amit őriznünk kell és tovább adnunk. A kastély, a kertek és minden egyes részlet szimbóluma annak az elkötelezett munkának, amely nemcsak az épületeket, de a közösséget is formálja - tette hozzá.
- Emlékszem az első találkozásainkra évekkel ezelőtt, amikor még csak álmodoztunk arról, milyen jövőt képzelünk el ennek a kastélynak és kertnek. Ma örömmel látom, hogy sok elképzelésünket sikerült megvalósítani. Az elmúlt év végén nyílt meg Eszterházy Fényes Miklós kiállítása, ami óriási sikert aratott. Azóta már több tízezer látogató járt itt, és a nemzetközi színtéren is megmérettettük magunkat. Megújítottuk a kastély egyes részeit, és új lehetőségeket teremtettünk, hogy még több ember számára mutathassuk meg az itteni kiállításokat és történelmi helyszíneket. Fontos volt számunkra, hogy nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is elismerjék ezt a munkát. Büszkén mondhatom, hogy jó úton haladunk. Az elmúlt év során sok lépést tettünk annak érdekében, hogy a kastély és a kert méltó helyet kapjon a kulturális térben. Azt hiszem, a mai találkozónk és beszélgetésünk jó alkalom arra, hogy visszatekintsünk az eddig elért sikerekre, és tovább folytassuk azt a közös munkát, amit már elkezdtünk - zárta gondolatait.
A konferencián József nádor alakjának és korának hatását járták körül a szakemberek, akinek életében meghatározó szerepet játszott a növényismeret és kertépítés.
- A tájépítési szakmának ez egy ünnepnap, ugyan nem lehet köztünk professzorunk Mőcsényi Mihály és kedves felesége sem, ezért mi a szellemi örökösök állunk itt és soha nem felejtjük azt a szakmai, szellemi jelenlétet, ami az egész életét áthatotta és azt az oktatói, nevelői tevékenységet, amivel erre a gyönyörű pályára felkészített bennünket - kezdte köszöntő beszédét dr. Herczeg Ágnes, a Magyar Kertörökség Alapítvány elnöke.
- Idén a konferencia középpontjában József nádor áll, akiről csak kevesen tudják, hogy kertésznek tanult, botanizált és amikor Magyarország nádora lett, elkezdte a parkosítási folyamatokat a Budai palota várkertjének, és a nádorkertnek a kialakításával. Hozzá köthető a Margitsziget parkosítása, valamint az alcsúti mintagazdaság központjában a kastély épület és kert együttesének kialakítása is, ahol Magyarország egyik legszebb tájképi kertjét láthatjuk - mondta dr. Herczeg Ágnes , a Magyar Kertörökség Alapítvány elnöke. - A Margitszigeten megkezdte a honosítási kísérleteket is, nagyon sok egzotikus, számunkra ma már teljesen megszokott növényt telepített az országba, például a platánokat, a fekete diókat, ezzel hatalmas örökséget hagyva a tájépítészeknek és kertművelőknek, amiért nem lehetünk elég hálásak neki - zárta gondolatait.
