16 órája
Bedő Imre célja a férfi értékek felvállalása, a nemzedékek között értékátadási lánc megerősítése
A győri szeszgyár második embere volt három évig Bedő Imre, aki nagy utat járt be: a Székelyföldről érkezett fiatal a gazdasági élet sikereit cserélte le a Férfiak Klubja vezetésével, hogy életcéljának, a férfiak, a családok felemelésének szentelje energiáit.
A férfiak legalább nyolcvan százaléka vagy apa nélkül, vagy hiányos apamintával, vagy rossz apával nőtt fel. Pótolni kell azt, amit a modern, változó világban nem kaphattunk meg a szüleinktől – mondta Bedő Imre.
- Avasson be minket: honnét merít erőt ehhez a gigantikus társadalmi szerepvállaláshoz?
- Csíkszeredában, egy erdélyi kisvárosban születtem - kezdte lapunknak Bedő Imre, - de sok időt töltöttem a háromszéki nagyszüleimnél: a felmenőim több generációra visszavezethetően értelmiségek voltak, a falu meghatározó alakjai.
Az ő felelősségük volt mindenkit magukkal vinni, felemelni, segíteni.
Én abban nőttem fel, hogy a nagyapámnál minden nap ült valaki, egy egyszerű ember, aki elmondta búját-baját, és megbeszélték a problémáit. Gyermekként rengeteget tanultunk a felnőttek világáról. Szerencsés vagyok abban a tekintetben is, hogy a családom tagjai mindannyian sikerrel végigvitték az házasságukat, így voltak előttem minták, de tanulságok egyaránt. A generációs értékátadás volt a lényeg, amelyre nálam még olvasmányok, tanárok és felnőtt kori mesterek mintái épültek rá.
- Huszonhat évesen a győri szeszgyár vezérigazgató-helyettese lett. Mit tanult abból az időszakból?
Győr a második otthonom Magyarországon. Ott tanultam meg megszerezni a nálam idősebbek tiszteletét.
Nagy munka volt, hogy elfogadjanak felettesüknek. A szeszgyár több mint 100 éve a város szélére épült, ám idővel bekerült annak szinte belvárosába, ahol idegenül hat, ám elköltöztetni nehéz lenne. Viszont megvan a felelőssége a környezeti hatások csökkentésében. Elsajátíthattam a szemléletet, hogyan lehet őszintén kommunikálva, egymást segítve együtt élnie egy ilyen hatalmas gyárnak a várossal, a nyitottság, őszinteség az együttműködésre, a közös hang megtalálására. Folláth György akkori vezérigazgató igazi mesterem volt. Aztán a Rába egykori vezetője került Folláth helyére, én pedig elköszöntem, hogy a saját vállalkozásaimat indítsam be.
- Hogyan tudott viszonylag fiatalon helyt állni ilyen magas pozícióban?
- Az egyetemen országos diákvezér voltam, bejáratosak voltunk a parlamentbe, államelnökkel, miniszterelnökkel, miniszterekkel, államtitkárokkal tárgyaltunk a felsőoktatást érintő törvényekről. Nagy rutint szereztem a tárgyalásban, a rendszerben való gondolkodásban, a terhek viselésében. Utána banki pályára mentem, befektetésekkel foglalkoztunk, vezérigazgatók jöttek hozzánk, befektetéseket kértek, át kellett vizsgálni a gazdálkodásukat és az embert magát.
Így huszonhat éves koromra nagy rutinom lett döntések hozatalában, struktúrák átlátásában.
- Térjünk át szívügyére, a Férfiak klubjára. Miért volt fontos létrehozása?
- Világéletemben társadalmi elköteleződésű voltam. Azt láttam, hogy esnek szét a családok, gyengül a jövő nemzedék, a kulturális gyökérvesztettség miatt egyre nagyobb a családokra nehezedő nyomás. Már gazdasági gondok is jelentkeznek abból, hogy az új nemzedék kevésbé vállal felelősséget, kevésbé terhelhető, mint elődeik. Azt gondoltam, hogy fordítsuk ezt vissza. Nagy feladat, de valakinek bele kellett állnia.
Fontos a férfiak megszólítása, motiválása, a férfi értékek felvállalása, a férfi-nő szövetség megerősítése, a nemzedékék között értékátadási lánc megerősítése. Ezt vállaltam.
A következő nemzedéknek is jó lenne, ha a férfi a család élére állna, felemelné a fejét, természetes lenne a felesége és gyermekei megbecsülése. A férfiak több ezer évig álltak a helyünkön, oda kell visszakerülniük és a modern korban talán fontosabb, mint bármikor. Mi, férfiak azért halunk meg hamarabb, esünk ki a családból, mert átprogramoztak minket az élet szolgálata helyett a munkahelyi jelenlétre. Ennek következménye, hogy sokan csak aludni járnak haza, a gyermekeik nevelésében csak töredékesen tudnak részt venni. Bizonyos érdekkörök a feleségeket a férjeik ellen hergelik, programozott nyugati hatásra azon igyekeznek, hogy a gyermekek ne hallgassanak a szüleikre. De karnyújtásnyira a megoldás. Mindenki, aki sikeres, a mi kultúránk örök bölcsessége alapján sikeres, abból érdemes meríteni. Erre persze rá lehet építeni modern technológiákat, innovációkat, de az ember és az erős jövő nemzedék nélkül nincs mire.
- Kérem, hogy mutassa be a Férfiak Klubját!
-A férfiak legalább nyolcvan százaléka vagy apa nélkül, vagy hiányos apamintával, vagy rossz apával nőtt fel. Pótolni kell azt, amit a modern, változó világban nem kaphattunk meg a szüleinktől. Igyekszünk azt tudatosítani, hogy mindenki a maga őrhelyén, a saját életében tegyen lépéseket. A megerősödés érdekében mindenki által hozzáférhető online képzéseket indítunk, könyveimet közel nyolcvanezer családban forgatják, közösségi felületeinken százezerek inspirálódnak. Bevonjuk az embereket bizonyos aktivitásokba, másrészt az aktivitások mögötti szellemiség tanít arra, hogy mit kellene csinálni. Fontos programunk a Kultúrát apától, amikor az apák viszik el gyermekeiket például színházba. Ilyen a Vállvetve apával program, amikor az apák beviszik a munkahelyekre a gyermekiket, bemutatva azt, hogy mit csinálnak napközben. Középpontban van az apai kapcsolódási, a közeli kapcsolatokban pedig megmutatkozhat az apák értékrendje.
Minden településen elültetjük a férfi felelősség fáját.
Említeném még az apa-fia, apa-lánya táborainkat, a Párok éjszakáját, vagy a Gránit Oroszlán-díjat, amely a hétköznapi, átlagembert állítja példaképnek. Előadásokat tartok Kárpát-medence szerte. És sorolhatnánk. Nem tudunk mindenkit kézen fogni, de lélekben, szellemben igyekszünk sokakat útnak indítani, csatornáink, képzéseink által kapaszkodókat, így bárki elkezdheti saját életének gyógyítását.
