2024.09.07. 07:30
Hatalmas a gazdák kára – Alulról szárad, felülről ég a kukorica, várni kell az őszi vetésekkel Győr-Moson-Sopronban is
A június vége óta tartó csapadékhiány egyre súlyosbodott. Győr-Moson-Sopronban talán a Rábaközben és persze a Soproni-hegységben nem akkora a gond, máshol nagyfokú vagy súlyos az aszály.
Fotó: Csapó Balázs
Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint augusztus 26-ig a termelők országosan több mint 300 ezer hektár földterületre jelentettek aszálykárt. A legnagyobb vesztes a kukorica és a napraforgó, ugyanis az aszálykárt jelentett területek 80 százalékát e két kultúra foglalja el, majd a lucerna és a szójabab következik. Győr-Moson-Sopronban a talaj felső egy méteréből legalább 140–150 milliméter csapadék hiányzik, nedvességtartalma csak 25–27 százalék. A kapásnövények jóval idő előtt beértek, elszáradtak, a gyenge terméskilátásokon már egy kiadós eső sem segítene, ráadásul sokfelé nem lehet elkezdeni a repce vetését és a talaj-előkészítő munkákat a rendkívül száraz talajfelszín miatt.
Fotó: Csapó Balázs
A kukoricával van a legnagyobb baj, de a napraforgó helyzete sem rózsás, főleg azoknál a gazdáknál, akik gyengébb, homokos földbe vetették. A napraforgó, majd a cirok aratását most kezdjük, előbbinél fényes termésátlagot nem várunk, körülbelül 2,8–3 tonna körül lesz hektáronként
– mondta Valiczkó Szabolcs győrasszonyfai gazda. – Májusig nem volt gond, azt hittük, minden rendben lesz. Sőt, tavasszal annyi eső hullott, hogy a repce sok helyütt nem bírta és kipusztult, látni lehetett a vízfoltokat a mezőn. Ám azóta szinte nem esett. Az igazán nagy probléma az, hogy várnunk kell az őszi vetésekkel. Olyan száraz a föld, hogy borzasztó – jelentette ki.
Idő persze még van: az őszi repcét augusztus 20. után szokták vetni szeptember közepéig, de mostanában akár szeptember végéig is lehet várni, mert ugye ritka a fagyos tél.
Alulról szárad, felülről ég a kukorica
A kukorica 30–40, a 11 ezer hektáros szója 50 százaléka biztosan érintett a szárazságban, a napraforgónál valamivel jobb a helyzet, elemzett lapunknak Szabó Lajos vármegyei főfalugazdász. A 35–38 ezer hektáron termesztett kukoricának az elmúlt két hét rendkívüli hősége végleg megadta az utolsó döfést: akkora volt a sugárzás, hogy alulról szárad fel a növényzet, felülről ég a levélzete, már két levélszint elégett. A növény várható termésátlaga nagyon hullámzó, vannak a vármegyében területek, ahol még 7–8 tonnás termést várnak a gazdák hektáronként, de például a homokosabb talajú Tét, Gyömöre környékén, a kavicsos talajú Mosonmagyaróvár körül, Újrónafőnél helyenként ez az átlag megfeleződik, és csak 3,5–4 tonnás lehet.
A szakember kifejtette: a károsodás mértéke termőhelyfüggő, mert augusztus elején-közepén volt, ahol hullott 40 milliméter csapadék, másutt 15, megint másutt pedig semmi, akár néhány kilométeres körzetben is nagy volt az eltérés.
Egyedül a belvíz segíthetett
Az év az első fele belvizes volt, a második fele rendkívüli aszályos. Azoknak a gazdáknak, akik tavasszal a belvízre panaszkodtak, visszaad valamit az élet, mert ha be tudták vetni a földjeiket, most nem annyira sült meg a növény. A szárazság hátráltatja a talaj-előkészítő munkákat, az őszi vetések megkezdését
– tette hozzá a vármegyei főfalugazdász. Kiemelte, hogy a repce vetésterülete folyamatosan csökkent az elmúlt években, mert a késő nyári, kora őszi rendkívüli szárazság több éve itt van velünk, akárcsak a téli hideg helyett érkező kora tavaszi fagyok, ezek pedig ezt a növényt nagyon megviselik. Szabó Lajos végezetül felhívta a figyelmet, hogy csak az a gazda jogosult az aszálykárának enyhítésére, aki a kárenyhítési alapba szeptember 30-ig befizeti a hozzájárulást. (Táblázatunkban jól látható, hogy az aszály évről évre nagy pusztítást végez, de az idei károk mértéke bizonyosan nagyon nagy lesz.)
Alig van víz a növényekben
A nagy hőség miatt minden mezőgazdasági munka három héttel előbbre van minden a megszokottnál
– mondta Németh Gergely, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Agrárkamara elnöke, aki azzal folytatta: súlyos az aszályhelyzet, azzal együtt, hogy a vármegye nyugati része és a mély fekvésű területek jobban bírják a csapadék hiányát, a többi halálra ítéltetett. Már kezdik aratni a kukoricát, pedig ilyen korán még sosem kezdték a munkát. Miközben a növény vízfoka 15–20%, márpedig ilyen értékek szeptember végén, október elején szoktak lenni.
