2024.08.29. 10:13
Életerő a díjnyertes Derőcével Rábapordányban
Rábapordányban virul a Derőce kert, Horváth Márta birtoka és gazdasága. A háziasszony nem egyedi, de egyelőre még ritka módszerekkel építgeti területét. Hogy jó irányba megy, arra bizonyíték egy nemrégiben kapott szakmai elismerés.
Évek óta alakítja kis birodalmát a rábapordányi asszony.
Fotó: Cs.Kovács Attila
Idén másodszor rendezték meg Nagy István agrárminiszter fővédnöksége alatt a Fenntarthatóság kerteken innen és túl elnevezésű programot, melynek része a fenntartható kertek versenye. Olyan tulajdonosok jelentkezését várták a szervezők, akik kertjük kialakításánál fontos célnak tartják a természetességet és a fenntarthatóságot.
A versenyen több kategóriában is osztottak díjakat. A kétezer négyzetméteresnél nagyobb területek között egy rábapordányi gazdasszony, Horváth Márta kertje végzett az első helyen.
Márta hét éve építgeti, alakítgatja a családi házához tartozó udvart. Tanítónőként dolgozott, de aztán a sors másként döntött. Férjét elveszítette, a gyász és bánat mellett egy 70 hektáros gazdaság működtetésének terhe is a vállára került. A kert gondozása, a fizikai munka talán megnyugtatta, vigasztalta. Az évek során sokat tanult, tapasztalt és az egyébként tényleg csodálatos kert tudatos terv eredménye.
A gazdaság nevet is kapott: Derőce, ami életerőt jelent. És ma már sok minden mást is.
– Nemhiába kapta a Derőce nevet a kert, azt szeretnénk, ha minden, ami mögötte van és mögötte lesz, életrevaló, életerős lenne – mutatta be munkáját Horváth Márta. – A kertünkben vannak „ősi”, több évtizedes fák, de folyamatos a megújulás is. Keresem folyamatosan a növényeket, amik ide illenek, hozzájuk az árnyékot adó fákat, cserjéket.
Fotó: Cs.Kovács Attila
Horváthék udvara klasszikus parasztudvar volt, helyszíne a gazdálkodásnak, melyen gépek jártak keresztül. Voltak benne fák, tuják, örökzöldek, virágok és fű. Az igazán tudatos alakítás, a tervezés két évvel ezelőtt kezdődött el. Horváth Márta nagyban tanult, hiszen előbb gazdaságában, a 70 hektáron kezdte el a talajmegújító gazdálkodást. Ott is működik.
A régi növényzet, a harminc éve divatos tujasor elöregedett. Gyakorlatilag egy üres udvar maradt a régi gyümölcsfákkal, fenyőkkel, gömbakácokkal és kedvenceimmel, a nyírfákkal. Ezek köré terveztem a virágágyásokat, bokrokat, hogy a madaraknak is búvóhelyük, táplálékuk legyen. Megtanultam, melyik növény bírja a napfényt, melyiknek kell az árnyék. Kis szigeteket építettem. Vannak tavaszi, nyári, őszi nyílóim, azaz egész évben díszlik a kert. A tavaszt például kétezer tulipán és hagymás növény várja, februárban, márciusban „robban” a kert. Májusban, júniusban, júliusban a legcsodálatosabb, de ősszel is szép és télen is, amikor hó lepi az örökzöldeket. Mindig jól érzem itt magam, jó kiülni a padra és együtt lenni a természettel. Vannak útvonalak, kis pihenőhelyek. Szemlélődöm, figyelem a növényeket, szinte minden „énidőt” itt töltök
– beszélt hobbijáról Horváth Márta.
A Derőce ma már márkanév is, termelői portékákat jelent, mert Horváth Márta a virágoskertje mellett „haszonkerttel” is foglalkozik. Azt mondja, az évek alatt szerzett tudást szeretné továbbadni. Kenyeret süt vadkovásszal, végzett gyógynövénytermesztő, zöldség- és gyümölcsfeldolgozó.
Szeretném hitelesen elmondani mindazt, amit megtanultam. A kovászolásról, a fermentálásról, a befőzésről. A kertem gyümölcseit, zöldségeit tartósítom, hogy egész évben élvezhessük az ízeket. Visszanyúlok a régiekhez, nagyanyáink módszereihez. Nem használok kémiai szereket, csak természetes folyamatokkal marad élő a termény. Elképzelésem, hogy mindezeket a titkokat átadom az érdeklődőknek
– vázolta.
Horváth Márta úgy látja, érdeklődés és igény van mindarra, amit ő képvisel.
– Sokan keresik a választ a kihívásokra, az éghajlati változásokra, a társadalmi problémákra, a gazdasági gondokra. Ők azok, akik önellátásra törekednek és nem akarnak a nagy rendszerek függésében élni. Igyekszem bizonyítani, hogy életképesek maradhatunk – véli a rábapordányi gazdasszony.
