A zseniális festő, akinek alkotásai csillagászati összegekért kelnek el, több hetet töltött Győrben – videó, fotók

A botrányhős

Egon Schielének nem egész három évtized adatott a földi életből, ám ebben a szűk 28 esztendőben futótűzként terjedt a neve Európában. Már 19 évesen a kor legnagyobb festőivel állított ki közösen, aktképei miatt sokan pornográfnak könyvelték el, a nácik degeneráltnak minősítették, s börtönben is ült kihívó alkotásai miatt. Egyedi művészetét néhány évtizede fedezte fel újra a világ; azóta az alkotásai csillagászati összegekért kelnek el a legjelentősebb aukciósházak árverésein.

Dúsgazdag család hívta Győrbe

Az életében végig nélkülöző, filléres gondokkal küzdő festő pénzt keresni érkezett a kisalföldi városba. „Egon Schielét abban a néhány hétben, amit Győrben töltött, elkerülték a botrányok. Ennek oka könnyen megválaszolható: az életében végig nélkülöző, filléres gondokkal küzdő festő pénzt keresni érkezett a kisalföldi városba.

A XX. század elején Győr egyik leggazdagabb családja, a Lederer família hívta meg Schielét, hogy a festő megörökítse őket az utókornak. Mivel Schiele 1912 decemberében, az adventi időszakban utazott a folyók városába, jogosan feltételezhetjük, hogy a művészetpártoló családfő, August Lederer karácsonyi ajándéknak szánta feleségének és három gyerekének a portrékat a Bécsben élő művésztől” – kezdte Biczó Zalán.

Majd hozzátette: a dúsgazdag győri gyáros felesége, Serena Lederer maga is gyakran alkotott, volt is érzéke a festéshez. Korábban Bécs másik világhírűvé vált festőművésze, Gustav Klimt is készített arcképet az asszonyról. – Klimt foglalkozott is a művészetkedvelő családdal, tippeket, praktikákat mutatott mind Serena Lederernek, mind a három gyereknek. Így valószínűsíthetjük azt, hogy August Lederer azzal is megbízta Schielét, hogy a feleségének tartson továbbképzéseket és a gyerekeivel is foglalkozzon, mint rajztanár.”

Schiele és az egykori győri Kecskelábú híd 

Egon Schiele győri múltját Winkler Gábor Ybl-díjas építész, legendás egyetemi oktató is kutatta. A tanár úr halála előtt több munkájában is elemezte azt, hogy Schiele miként ábrázolta a Mosoni-Dunán a XX. század elején átívelő győri „Kecskelábú” hidat. Schiele kisalföldi tartózkodásának leghíresebb alkotását jelenleg New Yorkban őrzik; a szóban forgó mű másolatai több mint népszerűek a tengerentúlon.

„Winkler tanár úr remekül megalapozta a mostani kutatásokat, amelyek arra irányulnak, hogyan töltötte azt a pár hetet Győrben Schiele, ameddig a Lederer család vendégszeretetét élvezte. A bécsi Schiele Dokumentációs Központ 2022-ben nyitotta meg kapuit, ahol a festőhöz kötődő emlékeket regisztráció után bárki kutathatja. Itt bukkantam azokra a győri Meixner Szállodát (a mai Rába Szálló jogelődje – a szerk.) illusztráló borítékokra, amelyeket a városból postázott szeretteinek Schiele.

Édesanyját, Marie Schielét röviddel érkezése után megnyugtatta, hogy jól bánnak vele megbízói, „automobillal” mentek érte az állomásra, megmutatták neki a szeszgyárat és még színházba is meginvitálta a Lederer család. Schiele nem csupán a győri emberek kedvességétől volt lenyűgözve („eddig mindenki rendkívül elegánsan viszonyul hozzám”), de a szállásáról is csak jókat írt. A mindig pénzszűkében lévő művész ugyanis nem olyan szobákhoz szokott fájóan rövid életében, mint amilyeneket a győri Meixner Szálloda biztosított, amely a város legelőkelőbb hotelje volt az első világégés előtt” – hallottuk Biczó Zalántól.

Népszerűek a másolatok Amerikában

Schiele kisalföldi tartózkodásának leghíresebb alkotását jelenleg New Yorkban őrzik; a szóban forgó mű másolatai több mint népszerűek a tengerentúlon. A győri helytörténész az eddigi kutatásai során azt is kiderítette, hogy Schiele akkori barátnőjének, Valeria Neuzilnek is és barátjának, Arthur Roesslernek is írt lapot Győrből.

„Bár Schiele festményei ma már dollárszázezrekért cserélnek gazdát, jól mutatja a festőzseni nehéz életét, hogy Roesslertől a viszonylagos győri jólét ellenére 20 koronát kért sürgősen az egyik levélben” – tudtuk meg Biczó Zalántól, aki Schiele győri múltjáról minden fellelhető információt tanulmányban készül közreadni.

Győri emlékhelyet terveznek a festőnek

„A Győri Hely- és Családtörténet-kutatók Baráti Társaságával azon is dolgozunk közösen, hogy méltó emlékhelyet állítsunk Egon Schie- lének Győrben. A helyszín egyelőre kérdéses. Mi amellett vagyunk, hogy a Mosoni-Duna közelében lenne jó mementót állítani a művésznek, hisz a mai Kossuth híd közelében festette a „Kecskelábú” híd című alkotását. Az valószínűleg örök megfejthetetlen rejtvény marad, hogy a belvárosi vagy a révfalui oldalról ábrázolta Schiele a győri hidat, ám az ő különleges személyiségéhez jól is illeszkedik ez a titok” – zárta szavait Biczó Zalán.