Szúnyogfaló barátaink: fecskék és denevérek Győr-Moson-Sopronban

Ha körbenézünk mindjárt találunk is két szorgalmas népséget, akik váltott műszakban dolgoznak. A fecskék nappal, a denevérek éjszaka pusztítják a szúnyogokat. Igen, de csak akkor tudnak sokat elfogyasztani, ha sokan vannak. Márpedig a fecskék létszáma ugyancsak csökken. A Magyar Madártani Egyesület (MME) 1999 óta vizsgálja a hazánkban élő leggyakoribb madarak számát, ez a bázis év, azaz 100 százalék. Adataik szerint a füsti fecskék száma 2011-ben, az eddigi mélyponton mindössze 32,7 százalék volt, az elmúlt évben pedig 42,6 százalék. Persze közben hol több, hol kevesebb füsti fecske volt hazánkban, de a bázis évet csak egyszer, 2005-ben haladta meg 3,5 százalékkal. A molnárfecske állománya szintén csökkenő tendenciát mutat, tavaly az 1999-hez képest csupán 48,2 százalék volt.

Megállapításuk szerint a magyarországi füsti fecske, molnárfecske és partifecske állományok az elmúlt két évtizedben eltérő mértékben, de folyamatosan csökkenő tendenciát mutatnak. A két legfontosabb kiváltó okot: az élőhelyek nagymértékű átalakítását és a klímaváltozást az egyes ember nem tudja befolyásolni, ehhez globális összefogásra és beavatkozásra van szükség, fecskevédelmi eszközök alkalmazásával viszont hozzájárulhatunk, hogy több fióka repülhessen ki.

Győrig Előd, az MME Kisalföldi Helyi Csoportja elnökhelyettesét kérdeztük, a fecskék számának csökkenéséről.

– Gyűrűzési adatokból tudjuk, hogy ezek a pici, 18 grammos madarak egészen az afrikai kontinens legdélibb részére is elrepülnek, így 18-20 ezer kilométert is megtesznek egy év alatt. Egyre nő az a sivatagos rész, ahol nem tudnak táplálkozni és vízhez jutni, megpihenni, ezért nőhet az elhullott madarak száma. Itthon is átalakult a táj. Rengeteg rovarölő szert juttatunk ki a mezőgazdaságban de a szúnyog miatt is, ami nem csak a szúnyogra, hanem minden más élőlényre is hat. A fecskék számának csökkenését okozza a háztáji állattartás megszűnése is. Az istállók, mint költőhelyek és táplálék helyek is megszűntek. A füsti fecske inkább a falusi környezetet szereti, a molnár fecske városiasat. Győrben a belvárosban járva egész szép molnár fecske telepeket lehet találni. Itt sincsenek azonban biztonságban az épületek felújítása miatt. Az újfajta vakolóanyagon nem mindig tapad meg a sár, ürülékük miatt gyakran leverik a fészküket is. Probléma lehet a fészekanyag, a sár, de az ivóhely hiánya is – sorolta Előd, majd arról is beszélt, hogyan lehet támogatni a fecskéket.

– Először is, ahol van fecske, ott hagyjuk meg. Vannak műfészkek is, amit ha kiteszünk, az csalogató lehet a fecskék számára. A fészek szél és eső védett helyen legyen és jó lenne a táplálékul szolgáló rovarvilágot is védeni, egyre kevesebb vegyszert használni.

Mint a szakember elmondta, a parti fecske partfalakban rak fészket. Ezzel az a probléma, hogy a folyók átalakítása miatt már nincsenek szakadó, függőleges partfalak, ezért működő kavics és homokbányákban és építkezéseken költenek, ahol nincsenek biztonságban.

A szúnyogokat éjjel a denevérek fogyasztják. Azt mondják, hogy egy denevér egy óra alatt ideális körülmények között ezer szúnyogot is megehet. A denevérek a rágcsálók után a leggazdagabb fajcsoport a világon, a két sarkkörön belül mindegyik kontinensen megtalálhatók, Magyarországon 28 faj fordul elő, van amelyik erdőben, van amelyik barlangban él, és vannak szép számmal amelyek városi környezetben. A magyarországi denevérek mindegyike éjszakai életmódú, mindegyik rovar fogyasztó. Rejtett körülmények között élnek, ezért nehéz őket megszámolni, így pontos számuk nem megállapítható, de a becslések alapján, néhány faj kivételével, hazánkban igen megcsappant a számuk. Az összes Magyarországon előforduló denevér védett, pénzben kifejezett természetvédelmi értékük 25-50 ezer forint példányonként, illetve 8 faj fokozottan védett, ők 100-500 ezer forintot is érhetnek. 

– Nagyon sokan irtóznak a denevérektől, az ördög küldötteinek tekintik őket, pedig a keleti vallásokban a szerencsehozó állatnak számít, sokan félnek, hogy betegségeket terjesztenek, pedig egyáltalán nem bántják az embereket, a hazai fajok között nincsenek vérszívók, és az általuk hordozott betegségek legtöbbje nem jelent veszély az emberre. Legtöbben még nem is láttak, csak hallottak róluk, de egy éjszaka során akár 6-7 faj is mozoghat a kertünkben éjjel és olyan mennyiségű rovart fogyasztanak el, amit egyetlen egy kémiai védekezés sem tud felülmúlni. Az a hasznos, ha minél több denevér van a környezetünkben – szögezte le kérdésünkre Kugler Péter a Fertő-Hanság Nemzeti Park természetvédelmi őrszolgálatánk vezetője, akitől azt is megtudtuk, hogy lakott környezetben leggyakrabban a fehérszélű törpedenevér fordul elő, a faj jelenleg terjedőben van, 1990-ben találták meg Magyarországon az elsőt, s azóta robbanásszerűen nőtt a számuk. Eredetileg mediterrán vidéken szikla repedésekben éltek, de jó alkalmazkodó képességüknek köszönhetően az épületek falában található repedéseket, odúkat találják meg, vagy gyakran a gerendák mellett mennek be a falazatba, de a panelházak ablak melletti résébe is be tudnak menni, ahol kis, 10-30 állatból álló kolóniákat hoznak létre. A durvavitorlájú törpedenevér elsősorban víz közelében található, ártéri erdőkben fa odvakban tanyázik, de előfordul, hogy bemegy az ártérben álló házak padlásterébe, a ház réseibe vagy a tető alá. Panelokban, így Győrben, Mosonmagyaróváron is, gyakran találunk alpesi denevért, ők 5-10 fős kolóniákban élnek, kifejezetten a panelházak attika szellőzőit kedvelik. A közönséges és a szoprán törpedenevér elsősorban erdőlakó fajok, de épületekben is élhetnek nagy, több 100 példányt számláló kolóniában. Az összes törpedenevérfaj fő tápláléka este rajzó szúnyogokból tevődik össze, melyekből egy év folyamán több 10 kg-ot is elfogyaszt egy kolónia.

– Legtöbbször nem is vesszük észre, hogy denevér költözött a házunkba, egészen addig, amíg meg nem jelenik a denevér ürülék valahol, ami megjelenésében hasonlít az egérpiszokra, száraz fényes feketés színezetű 2-3 mm hosszúságú, összemorzsolva jól láthatóan rovardarabkákból áll. A denevérek zavarása, engedély nélküli kilakoltatása, kizárása jogszabályba ütköző tevékenység. Amennyiben az állatok jelenléte mégis jelentős problémát okoz, érdemes felvenni a kapcsolatot a Fertő-Hanság Nemzeti Park szakembereivel a kapcsolatot – tanácsolta a szakember.