Napelemes kutak a nagyvadaknak: vármegyénk vadon élő állatait segítik a nyáron – Fotók

A vadgazdálkodás nyári időszakában – főleg a száraz időjárási körülmények között – kevésbé fajsúlyos tevékenység a vad takarmányozása, sokkal nagyobb jelentőségű a természetes víz pótlása. A kiegészítő takarmányozással, „elterelő etetésekkel” a vad által okozott mezőgazdasági károk csökkentése, a vad helyben tartása a cél. Napelemes kutak is segítenek a nagyvadaknak vármegyénkben. 

– A vad jól alkalmazkodik. A vizes élőhelyeken helyben talál vízfelvételi lehetőséget, tartós szárazság esetén, ezeket a helyeket akár nagyobb távolságról is felkeresi. A Mosoni-sík jellemzően szárazabb környezet, ahol sok esetben jóval kisebb a vad mozgási lehetősége, és nincs állandóan elérhető vízforrás. Itt az apróvadnak, őzeknek itatókat helyeznek ki a vadászok, mert ezek a fajok helyhez kötöttek, nem hagyják el otthonterületüket. A nagyvadnak, a vaddisznóknak és a gímszarvasoknak is kell a víz és a dagonyázási lehetőség. Azonban nemcsak a meleg, de a rovarok ellen is védekezniük kell – mondta el lapunknak Orbán Henrik, az Országos Magyar Vadászkamara Győr-Moson-Sopron Vármegyei Területi Szervezetének titkára. 

Mint mondja: a nyár a táplálék bőség, a szaporodás időszaka. 

– A vad a nagy melegben keveset mozog, és vannak fajok, amelyek csak éjszaka indulnak táplálék után. Ebben az időszakban sok a fiatal állat, őzgida, fácán csibe, ezért kiemelten fontos a jogszabály betartása, miszerint a természeti környezetben a kutyákat pórázon tartsuk – tette hozzá a titkár. 

Nagy Balázs, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. fővadásza lapunkkal megosztotta: kánikulában az intenzív mozgással töltött időszakok rövidülnek, az állatok felkeresik a víznyerő helyeket: kutakat, itatókat, dagonyákat. 

Napelemes kutak segítenek a nagyvadaknak:

– Utóbbiban a gímszarvasok, vaddisznók belefekszenek a mesterségesen kialakított vagy természetes úton keletkezett „itató gödörbe”, és testük felszínét sárral, iszappal vonják be. Ez a megszáradt sárréteg véd a külső élősködőktől, a nagy melegben hűti a vad testét – fogalmazott. 

Ahogy a fővadász mondja: ahol nem áll rendelkezésre természetes vízforrás, ott vadgazdálkodóként mesterséges víznyerő helyeket alakítunk ki, ezek jellemzően napelemes kutak, a hozzájuk csatlakozó itató helyekkel. 

– Ezeket ott alakítjuk ki, ahol kevesebb természetes vízforrás van, és a termőhelyi adottságok, talajféleségek miatt, a természetes csapadék gyorsabban felszívódik, eltűnik. A különböző talajmélységben megfúrt kutakból, napelemmel működő szivattyúk segítségével nyerjük a vizet, amit hosszabb-rövidebb csőrendszeren át, az itatóhelyre, dagonyába vezetünk – részletezte Nagy Balázs.

Hozzátette: vannak olyan területek a vármegyében, ahol kevesebb vízhez juthatnak az állatok. A KAEG Zrt. vadászterületei tekintetében ilyen a rábaközi, Vitnyéd- Csapod községhatára, a gönyűi vadászterület egy része, illetve bizonyos időszakokban a ravazdi vadászterület.