Farkast fotózott egy vadkamera a magyar határ mellett

Soprontól huszonnégy, Kőszegtől tizenhét kilométerre található légvonalban a burgenlandi Vámosderecske (Draßmarkt), ahol a településtől néhány száz méterre, közvetlenül az erdő szélén található vadkamera észlelte az állatot – írja az ORF.at. Az első fotókat pár nappal később újabbak követték ugyanarról az állatról. A lap szerint fiatal hímről lehet szó, amely valószínűleg új párt keres. 

Az első óvintézkedéseket megtették a környékén, kis információs táblákat helyeztek ki. A farkas veszélyes lehet más állatokra nézve, az embernek azonban nem kell tartania tőle, ő valószínűleg jobban fél tőlünk. Ausztria nyugati tartományaiban, ahol több a legeltetés, gyakran okoz problémát a farkas jelenléte, mert megtámadják a legelő állatokat. Burgenlandban kevesebbet észlelnek belőlük, az utolsó megerősített farkasészlelés 2017-ből származik, ezért nem valószínű, hogy megtelepednének a régióban - írja az osztrák portál. 

A farkas Magyarországon fokozottan védett

- A farkas Magyarországon fokozottan védett, ennek oka, hogy az állattartás miatt az európai állomány nagyon lecsökkent. Vadászták, de főleg mérgezték, csapdázták. A védelem a faj megmentése miatt szükségszerű volt, bár önmagában, csak a vadászat, mivel az egy szabályozható beavatkozás, nem veszélyeztette. A védelmi státuszt több összefüggésben érdemes vizsgálni, intő példa lehet az Eurázsiai hód visszatelepítése és túlzott elszaporodása hazánkban. Szakmai szempontok helyett a politika dönt és politikai értelembe véve egy védettségi döntést meghozni, mindig sokkal hálásabb, mint ezen módosítani. Amikor Magyarországon erről döntöttek, nem volt fizikai előfordulása - mondta el Orbán Henrik, az Országos Magyar Vadászkamara Győr-Moson-Sopron Vármegyei Területi Szervezetének titkára azzal kapcsolatban, hogy hazánkban milyen előírások vonatkoznak a farkasra. - A farkas az embertől alap esetben fél, elrejtőzik, óvatos állat. Viszont, ha nappal látjuk, utalhat betegségre, vagy akár a korábbi emberi kapcsolatára, ezt nem tudni, ezért kerüljük el, ha meglátjuk - tette hozzá.

- A farkasok, medvék megjelenését, abból a szempontból is érdemes vizsgálni, hogy milyen hosszabb távú lehetősége lehet a fajnak és milyen következményekkel jár térhódításuk. Magyarország sűrűn lakott, közúthálózattal szétszabdalt terület. Amerika ikonikus nemzeti parkja híres a farkasokról, területe kétszer nagyobb mint Győr-Moson-Sopron Vármegye és ott semmiféle vadászat, állattenyésztés nincs. Kérdés, hogy Magyarország mely részein, hány példány a fenntartható állomány? Mit teszünk az állattartással, a vadgazdálkodással ezeken a területeken, ki kártalanítja a gazdálkodókat? Hogyan szabályozzuk a növekvő populációt? Erre jelenleg Magyarországon nincs, általam ismert, kidolgozott hosszútávú terv - tette fel a gyakorlatias kérdéseket Orbán Henrik. 

Egyre gyakoribb a megjelenése

A kamarai titkár hozzátette, a farkas megjelenése hazánkban is egyre gyakoribb, ez a szomszéd országok növekvő populációival van összefüggésben, de a tenyésztett egyedek megjelenése sem kizárt. Ilyen volt például a tavaly áprilisban Hidasnémetinél lelőtt jeladós svájci farkas. A betelepülő egyed, ha párt talál, tovább szaporodik, egyre több területen lesz megtalálható, így van ez az Északi-középhelységben is. Egyre több táplálékra van szükségük, ezért a számukra elérhető vad és háziállatokat megölik, illetve elriasztják. Az esetleges embertámadás, közúti baleset okozása a menekülő vad által, előfordulhat, ez a faj megjelenésével együtt jár. Magyarországon már stabil állománya van a farkasnak az Északi-középhegységben, a Bükkben, ami számos falka vadászterülete. Bevándorlása Szlovákia és Ausztria irányából is egyre gyakoribb, legutóbb, idén tavasszal Ácson fotóztak egy példányt.

Európai kitekintés

- A farkas már egyáltalán nem ritka Európában, állománya erősen növekszik. Problémát okoz Németországban, Ausztriában. A farkas vadászható faj többek között Romániában, Bulgáriában és Szerbiában, sok helyen még mindig védett, de állományszabályozás is történik egyre több helyen, ilyen Finnország, Svédország és Norvégia. Norvégiában 2022-ben csupán három szaporodóképes pár fenntarthatóságát jelölték ki célul, mert jelentősen veszélyeztette az állattartást is. Szlovákiában 2021-ig vadászható volt, jelenleg újra napirenden van az állomány szabályozása. Több ország először kedvezően fogadta az állomány növekedését, de később jöttek a konfliktusok és a problémák, több esetben a szakmai kérdések politikai fennhangot kaptak. Korábbi időszakokban a század elején még nem volt ritka a farkastámadás, de gondoljunk csak bele az olaszországi medvetelepítés hatásaiba, a medve támadásokra, a halálesetre és a közelben élőkre gyakorolt hatásaira - adott áttekintést a farkasállományok európai helyzetéről a szakember. 

Szükséges a szabályozás

- Meglátásom szerint mielőbb szükségszerű egy hosszútávú tervezés, szabályozás, kártalanítási protokoll, szakmai és nem politikai, elvek mentén - nyomatékosított Orbán Henrik. Hozzátette, dr. Szemethy László, a PTE munkatársa, már 2021-ben egyik előadásban kitért arra, „hogy a nagyragadozók nem az élővilágot, hanem a civilizációt fenyegetik, és hogy már rég fel kellett volna készülnünk azokra a konfliktusokra, amely például a gazdák és a ragadozók között vannak és lesznek. De ha eddig nem tettük, most gyorsan meg kell találnunk a saját, magyarországi problémáink kezelésére a saját megoldásainkat.”

A svájci farkasról

Egy évvel ezelőtt, áprilisban lőtték le azt a jeladós farkast, amely Svájctól gyalogolt el Magyarországig, kelet felé tartva. A Duna-Ipoly Nemzeti Park nyilvánosságra hozta, hogy merre járt a farkas az ő működési területükön. Az útvonal sokakat meglepett. Mint írják, a Svájcban jeladózott M237 számú fiatal hím farkas hosszú európai vándorlásának utolsó időszakát Magyarországon töltötte. Az viszont kevésbé ismert, hogy ennek a közel két hónapos időszaknak több mint a felét a dél-budai agglomerációban és a Főváros térségében töltötte el. A farkas 2021-ben Svájc DK-i részén, Grabünden Kantonban élő Stagias-falkában született. 2022 tavaszán fogták be és raktak rá jeladós nyakörvet a kanton Vadászati és Halászati Hivatalának munkatársai. A vándorlása során 2022. júniustól 2023. áprilisig mintegy 2000 kilométert tett meg négy országot érintve. Ez eddig a leghosszabb rögzített európai farkas kóborlás! 

Magyarországra február 11-én érkezett, Nagycenknél lépett be az országba. Ezután öt nap alatt kényelmes tempóban elérte Várpalota, Bakonykúti és Csór határát. Február 18-án az állat elérte Pest megyét Pusztazámornál. A nemzetipark-igazgatóság szerint ezalatt egyszer táplálkozhatott a Pázmánd és Kajászó közötti szántón, mert ott több órát eltöltött. Átkelt a Benta patakon, és nyugatról megkerülte Érdet az Érd-Tétényi platón. Március 14-ig itt volt, nem tudni pontosan, miért, feltehetőleg a települési- és közlekedési hálózat állíthatta meg. Meglepő, hogy a farkas megúszta az átkelést az autópályákon és a vasútvonalakon. Nem került szem elé, messziről kerülte az embert, nem háborgatta a háziállatokat. Nappal általában rejtőzött, pihent, éjjel haladt, táplálkozott. Vadat zsákmányolt, vagy ha talált, állati tetemekből fogyasztott. Teljesen rejtve élte ez a csúcsragadozó a napjait. Következetesen tartott keletre, a Kárpáti farkas populációk felé. Egy hónapjába telt nyugatról kerülve átjutni az agglomeráció és a főváros területén. Március 20-án Vác és Szendehely határán hagyta el a nemzeti park területét. Ezalatt nem tudni sem konfliktusról, sem ember, vagy háziállat támadásról. A farkast körülbelül három héttel később lőtték le a borsodi Hidasnémetinél.