2024.06.17. 09:53
Szívesen fészkelnek és költenek a gólyák Szanyban
Gólyafesztivál volt a hétvégén Szanyban. Azért ebben a faluban „ünneplik” meg minden évben hosszú csőrű madarainkat, mert szokatlanul sok gólya tekinti otthonának a települést.
A kisgólyák gyűrűt kaptak és visszakerültek a fészekbe. A madárvédők nyomon követik a mozgásukat.
Fotó: Cs. Kovács Attila
Szany a gólyák faluja, régóta büszkék erre a helybeliek. És arra is, hogy három éve községük ad otthont a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és az önkormányzat gólyafesztiváljának. Az összeírások szerint a Dunántúlon Szanyban van a második legtöbb gólyafészek. Szám szerint tizennyolc, ebből tizenhat lakott. Egy-egyben átlagosan három fióka nevelkedik.
A Szanyi Gólyafesztivál játékos, szórakoztató rendezvény, de nagyon fontos, komoly témák is – mint például a természetvédelem – szóba kerülnek. Ilyenkor történik meg például a faluban a gyűrűzés. A hétvégén a madárvédők tizenkét fészket kerestek fel. Kiemelték belőlük a fiókákat és gyűrűt helyeztek el a lábukon. Közben a madárinfluenza-szűrést is elvégezték a madarakon. Győrig Előd, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kisalföldi helyi csoportjának vezetőségi tagja irányította a beavatkozást. Munkájukat minden fészeknél sok-sok gyerek kísérte figyelemmel, akik számos érdekes információt is hallhattak a gólyákról – életükről, fészkelési szokásaikról. Kiderült például, hogy a fiókák következő éven már nem ragaszkodnak „szülőfalujukhoz” – azaz jellemzően nem oda térnek vissza –, de a térséghez igen.
– A gyűrűzés egy régi módszer, mellyel a madarak vonulását, mozgását nyomon követjük. A gólyákra kék műanyag gyűrű kerül, melyen távcsővel már messziről láthatók az azonosítást szolgáló karakterek. Tehát az állat befogása nélkül is olvashatók – magyarázta a feladatot Győrig Előd. – Nagy hangsúlyt fektetünk a visszakeresésre is. Idén már majdnem húsz gyűrűs gólyát azonosítottunk, melyek költenek valamelyik fészekben. Így tudjuk, hogy vannak térségünkben Szlovéniából és Németországból érkezett madaraink, de jöttek hozzánk Nógrád megyéből, Veszprémből is.
Győrig Előd kiemelte: érdekesség, hogy a község közelében folyik a Rába, de ott nem igazán jelennek meg a gólyák, mert folyó vízben nem tudnak vadászni. – A fesztiválnak fontos célja, hogy rácsodálkozzunk a környékre, és arra, miért kedvelik a gólyák a környezetét. A kisparcellás gazdálkodás, a sok fasor változatos élőhelyet biztosít számukra, sok táplálékkal – mondta.