Nyári veszélyek mentősszemmel

Vízparti veszélyek

– A legsúlyosabbak a fulladásos balesetek. Ilyenkor a gyors cselekvés a legfontosabb, hogy minél előbb kimentsük a víz alá merült személyt vagy személyeket. Ugyanis sok esetben a segítségnyújtók is bajba kerülnek, ezért is figyelmeztetjük őket arra, hogy csak biztonságos körülmények között kezdjék meg a mentést, nehogy ők is áldozattá váljanak. Csak akkor induljunk más segítésére, ha tudunk úszni, valamint a kellő fizikum és erőnlét is megvan hozzá – húzta alá. 

Csillag Zoltán szerint nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy 

 mert szintén életveszélyes és akár halálos kimenetelű is lehet.

– Vízbe fúlt ember újraélesztésekor nem a szokásos protokollt kell követni, a hátára fektetve megkezdhetjük öt befúvással az újraélesztést. Ha eredménytelen, folytassuk mellkaskompresszióval. Fél­automata defibrillátor használatakor arra figyeljünk, hogy száraz helyen és testen kezdjük meg az életmentést – részletezte Csillag Zoltán, a mentőszolgálat regionális szóvivője. 

Vágások, csípések, szúrások

Gyakran okoznak sérülést a part mentén heverő szilánkok vagy a folyókban, tavakban megbújó éles kagylóhéjak. 

– A seb kezelését a megszokott módon kell elvégezni, és fertőtlenítve lefedni. Ha az éles tárgy a sebtisztítás közben könnyen eltávolítható, tegyük meg. Viszont ha mélyebbre hatolt és beletört, akkor forduljunk orvoshoz. Érdemes figyelni a gyógyulási folyamatot, gyulladás esetén szükséges lehet szakember segítsége – tette hozzá. 

A kijelölt strandokon és a vízi élményparkokban kötelező az elsősegélydoboz, amit könnyen használhatunk a sérülések ellátásához. A mentő szerint a lényeg: 

Nyáron szinte elkerülhetetlenek a csípések, szúrások, főleg a vízpartokon. 

– Kaphatók már olyan készítmények, amelyek recept nélkül is kiválthatók és enyhítik a fájdalmat, bőrpírt, duzzanatot. Viszont azonnal hívjunk mentőt erős allergiás reakció vagy roham esetén. Ennek tünetei leggyak­rabban a csípéstől távolabb keresendők: akár az egész testet beborító csalánkiütés, az arc ödémásodása, rekedtség, nyálfolyás, légzési, nyelési nehézségek. Ha tudjuk, hogy allergiásak vagyunk, akkor jó, ha kéznél van adrenalin­injekció, ami ilyenkor életet menthet. Könnyen használhatja laikus, és magunknak is egyszerű beadni. A kalcium-pezsgőtabletta és más hasonló készítmények nem használnak, sőt, óva intenék mindenkit ezektől. Azt tapasztaljuk, hogy még hátráltatni is tudja az életmentést és csökkenti az újraélesztés sikerességét – emelte ki Csillag Zoltán. 

Hőguta, napégés

Hozzátette: sajnos évről évre előfordul az is, hogy a kánikulában zárt autóban hagynak gyermekeket vagy állatokat, ami tilos. Pillanatok alatt 60–70 fokosra felmelegszik bármilyen jármű a tűző napon. Ez akár a felnőttekre is életveszélyes lehet. 

A hőguta és napszúrás szintén gyakori a nyári hónapokban, ha hosszú ideig melegben tartózkodunk. A mentőszolgálat régiós kommunikációs munkatársa szerint gyakran elbagatellizáljuk ennek tüneteit. 
– Szédülés, hányinger, ájulás­-érzet, forró bőrérzet, pirult arc, alacsony vérnyomás már mind okot adhat arra, hogy felkeressük az orvost. Hűvös szoba és egy pohár hideg víz nem elég ilyen esetben, sőt. Vigyázni kell, hogy ne túl gyorsan akarjuk visszahűteni a testünket. A fokozatosság elvét kövessük. Sok vizet fo­­gyasszunk, a szénsavas, cukros üdítők nem ajánlottak. Enyhébb tüneteknél elég a háziorvos, míg súlyosabb esetben kórházi ellátásra lehet szükség – ismertette Csillag Zoltán. 

A napégés is veszélyes tud lenni, nemhiába sulykolják belénk, hogy használjunk fényvédőt, valamint 11 és 15 óra között ne tartózkodjunk huzamosabb ideig a napon. Csillag Zoltán még a fej és nyak védelmére is felhívta a figyelmet. – Ha már hólyagosra égtünk, enyhe másodfokú égést szenvedtünk, ami csak speciális készítménnyel orvosolható. Ha nagy felületen szenvedtünk sérülést, szakemberre lesz szükség – fűzte hozzá.