Az emléknapon sorozták a zsidókat Csornán

A második világháború alatt a magyar zsidóság többségét gázkamrákban gyilkolták meg, de jelentős volt a munkaszolgálatban életüket vesztők száma is. Szalay Balázs kutatásai szerint közel száz, csornai kötődésű férfi veszett oda a kegyetlen bánásmód következtében. A 18 és 48 év közötti zsidó férfiakat 80 éve, a csornai csata évfordulóján sorozták be. 

– Kezdetben még az országban dolgoztatták a munkaszolgálatosokat, de aztán sokan a frontra kerültek. A túlélők visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy az egyik, rábaköziekből álló munkaszolgálatos századot a keretlegények aknamezőre hajtották és élvezettel nézték, hogyan robbannak fel egymás után. A dorosicsi tömeges kivégzésnek is volt rábaközi áldozata. 1943. április 30-án a Kijevtől nyugatra fekvő Dorosicsban magyar katonák rágyújtották a pajtát a több száz beteg munkaszolgálatosra, a menekülőket pedig lelőtték – emlékeztetett Szalay Balázs. 

Az 1944-es deportálások előtt a magyar hatóságok még kiválogatták a munkaképes férfiakat. Csornán 1944. június 13-án. Mindazok, akik mozogni tudtak, marhava­gonban indultak Kőszegre. 

Az egyik túlélő, Berecz Endre még 2012-ben elmondta Szalay Balázsnak, hogy ő abba a századba került, melynek Csanaky Mihály pápai tanító lett a parancsnoka. Emberségesen bánt a rábízottakkal. Berecz, aki a háború után elismert vegyész lett, néhány társával csak nagy nehézségek árán és szerencsének köszönhetően 1945. április 17-én érkezett haza. Ők voltak az elsők, akik visszatértek a túlélők közül. 
– Papp Péter története is hátborzongató. A csornai elemi elvégzése után a győri bencésekhez járt. A zsidó valláshoz már nem kötődő fiúra sem vonatkozott a mentesség és Auschwitzba került. Tizennyolc évesnek hazudta magát, így az életet jelentő oldalra küldték. 1945 szeptemberében ért haza – mondta Szalay Balázs.