A posztliberális jövő felé – Patrick Deneen amerikai politológussal beszélgettek a győri MCC-ben

Patrick Deneen kifejtette, hogy a 20. századot három nagy ideológiai rendszer jellemezte: a fasizmus, a kommunizmus és a liberalizmus, de közölük csak az utóbbi maradt fenn. Véleménye szerint a liberalizmus egy ellentmondásos képződmény, mivel egyenlő jogokat hirdet, de közben jelentős különbségeket teremt. Legitimitását a kölcsönös anyagi hozzájárulásból nyeri, mégis az egyént és a privatizációt erősíti; a személyes autonómiát tekinti legfőbb értéknek, ennek ellenére a történelem legátfogóbb államapparátusát hozta létre. Az előadó elmondta, hogy a liberalizmus azért bukott meg, mert sikeres volt. E siker elsősorban abban mutatkozott meg, hogy a liberalizmus átalakította úgy a világot, hogy az emberek autonóm, individualista egyénként éljenek, tehát a liberalizmus megvalósításának ára nem kívül, hanem azon belül található. Fontos megjegyezni, hogy a liberalizmus felfogásunk szerint az a filozófia, amely hisz az emberi jogokban és az emberi méltóságban, azonban fontos, hogy ezek az eszmék a középkor vívmányai. Ilyen továbbá a hatalmi ágak szétválasztása, az egyházi és állami szféra elkülönítése, a föderalizmus, a törvény uralma is. Ezek is mind a középkorban gyökereznek. Ezen értékeket ma egyértelműen a felvilágosodás vívmányainak tekintjük, pedig bizonyíthatóak bennük a középkori, katolikus gyökerek. Patrick Deneen véleménye szerint a felvilágosodás liberalizmus „projektje” valóban sikeressé vált, csak közben kiderült, hogy az általa kínált lehetőségek nem tesznek minket boldoggá. Minél szabadabbak vagyunk, főleg, ami az emberi kapcsolatok intézményeit illeti, annál inkább függünk messzi, de hatalmas szervezetektől, amelyeket nem tudunk kontrollálni. A globális liberalizmus elleni lázadás az, amit úgy neveznek most, hogy „populizmus”. A liberalizmus sok területen eltorzította az emberi természetet, illetve az ember és a világ viszonyát, melyek közül a legfontosabb a szabadság területén mutatkozott. A liberalizmus a szabadságot szűkebben értelmezte, és az egyénről lehántotta az olyan esetlegesnek, irracionálisnak tartott tényezőket, mint a térbeli, időbeli meghatározottságok, a vallási-kulturális kötelékek, vagy magával a természettel való sokszálú kapcsolat - írta közleményében az MCC.

Az MCC Egyetemi Program hallgatói hasonló mélységű és témájú előadásokat hallhatnak az év során minden képzési központunkban. MCC-s egyetemi programos csapatunkhoz akár most is csatlakozhatnak az érdeklődők, hiszen nemrég indult el az Iskolarendszer felvételink, amire elsőéves egyetemisták jelentkezését várjuk a budapesti és vidéki képzési központjainkban. (https://ep.mcc.hu/)