Segítenek Tanzániában - Életre szóló kalandra indultak az önkéntesek Győr-Moson-Sopronból - fotók, videó

Dr. Tóth Zsuzsanna és Kun Szilvia, Papp Zoltánnal, Horváth Gyulával, valamint Pilsits Máriával utazott Afrikába. A hosszú repülőút után mosolyukban ott volt a fáradtság és a földet érés öröme. Közel harminc fok és magas páratartalom fogadta őket a fővárosban, Dodomában. Kun Szilvia, vármegyei igazgató rosszulléte kis árnyékot vetett az érkezés pillanataira. - Félek a repülőn és cukorbeteg vagyok. Bár igyekeztem minden eshetőségre felkészülni, megcsapott az párás levegő, és leesett a vércukrom – mondta.

Papp Zoltán, tapasztalt Afrika-járó hozzátette, hogy Tanzániában más az élettempó és a kommunikáció. Több mint 100 különböző nyelvet beszélnek, így ez Kelet-Afrika nyelvileg legváltozatosabb országa. A nemzeti nyelv a szuahéli.

- Az emberek mindenhol kedvesek, nyitottak. A közlekedés káoszos, de mégis mindenki tudja hol a helye. Érdekes módon egy balesetet sem láttunk, pedig itt mindenféle jármű megfordul az utakon, autók, motorok, tuktuk, kerékpár és sokan gyalogolnak. És megesik, hogy egy tehén keresztezi az utat, de a helyieknek ez normális. Lassabban haladunk, volt, hogy 50 kilométert 2 óra alatt tettünk meg - ismertette Kun Szilvia.

- Eredményes volt az első nap. A tanzán Vöröskeresztnél tett látogatást során átbeszéltük a következő napok feladatait, majd a magyarországi képviselettel is rendelkező AMJ Tanzania közösséget is felkerestük. A magyarországi szervezet közel egy évtizede támogatja minden karácsony alkalmával a rászoruló gyerekeket. Számos „falutámogatási programjuk” van, kútfúrást kezdeményeztek, segítik az iskolás gyerekeket - emelte ki dr. Tóth Zsuzsanna.

- Mindkét vöröskeresztes társaságnál az alapelv az ugyanaz, a legnagyobb kincs az önkéntesek. Az irodában folyó munka hasonló, az informatikai rendszerük legalább olyan jó, mint a miénk - fűzte hozzá Kun Szilvia.

Az afrikai szervezet nagy hangsúlyt fektet a kapcsolatteremtésre, kommunikációra, beleértve a munkavállaóikat, önkénteseiket, és a helyi közösségeket. Aktívan részt vesznek a kárelhárításban, ilyen például az ország nyugati részében a földcsuszamlással járó áradás utómunkák. Sajnos házak dőltek össze, ami ezernél is több ember érintett.

Érdekesség, hogy a nők nem a kezükben, hanem a fejükön viszik a vásárolt dolgokat. A szállodánkban pedig több volt a dolgozó, mint a vendég. Lesték a kisalföldi delegáció kívánságait.

Az elmúlt néhány napban meglátogatták a magyarul is értő és beszélő tiszteletbeli konzult, Solomon Kimaro-t, aki kiemelte, hogy gyakran találkozik magyarokkal. Általában akkor fordulnak hozzá, amikor bajba kerülnek.

Kalandorok elkezdik 11 napos autós útjukat egy terepjáróban. Egyik úticéljuk a miloi kórház, majd egy iskolába is ellátogatnak a gyerekekhez. Természetesen egyik helyszínre sem érkeznek üres kézzel, a ruhákkal teli bőröndök mellett, gyógyszerrel, játékokkal megpakolt csomagokat is visznek.

A vármegyei Vöröskereszt önkéntes ötöse folyamatosan beszámol kalandjairól, számos fotón és videón mutatják meg a helyi látnivalókat, életképeket, ami által a követőik is részesei lehetnek az afrikai utazásnak. A csodacsapat ellátogatott az egyik helyi piacra, ahol nem maradt el az alkudozás. Végeztek kertészeti munkát, ahol jól jött Horváth Gyula férfi ereje.

Mint mondják nagy a kontraszt, van, ahol, még aszfaltos út sincs, garázsokból, út mellől árulják a portékát. Megtalálhatunk mindent a fürdőszoba szőnyegtől a bútortisztítóig. Fillérekért mangó, papaja, avokádó és kókusz is. A másik pillanatban pedig európai szintű gyárak, épületek között találják magunkat.