Munkák a januári gyümölcsöskertben - Megkérdeztük az öttevényi kertészt

– Ha igazi hideg van, ami sajnos az utóbbi években nem gyakori, a tervezgetésé, a karbantartásé és a tudás gyarapításáé a főszerep. Ilyenkor kell megtervezni az éves teendőket, fejlesztéseket, a kert átalakítását, bővítését, az esetleges növénycseréket, az ápolási munkákat, főleg a növényvédelmet. A beszerzéseket is érdemes elkezdeni, mert nagyon sok kertáruház, gazdabolt ilyenkor akciósan árulja termékeit. A téli hónapokat ki lehet használni meglévő szerszámaink, eszközeink karbantartására vagy a javíthatatlanok pótlására is.

– Mi mindent kell megtervezni?

– Érdemes papírra vetni, hogy milyen fákat, fajtákat szeretnénk beszerezni, azoknak mik az igényeik, legyen az csapadék, vagy talajjal, tájolással szembeni elvárás. A téli esték ideálisak önmagunk továbbképzésére. A legtöbb nagyobb városban működik kertbarátkör, ahol szakemberektől vagy gyakorlott kertbarátoktól sok új, értékes és naprakész információt tudhatunk meg, csakúgy, mint a kertészeti témájú előadásokon. Ha nincs ilyen lehetőségünk, még mindig marad a szakkönyvekből való tanulás lehetősége, az internetes tájékozódással azonban óvatosan bánjunk, mert nagyon sokszor ellenőrizetlen dolgok jelennek meg, különösen a növényvédelemmel kapcsolatban. Növényvédelmi tanácsot csak szakembertől vagy gyakorlott kertésztől fogadjunk el!

– Sokan már alig várják, hogy a kertben tevékenykedjenek. Mit lehet kint csinálni?

– Akad fizikai munka is bőven a kertben. Január végén, február elején, fagymentes időben kell megszedni az oltóágakat, amelyeket az oltásig tanácsos a hűtőben, egy fóliazacskóban tárolni. Az átoltáshoz már most előkészíthetjük a koronát: erőteljes visszametszést alkalmazzunk fagymentes időben, de úgy, hogy közben a korona formáját tartsuk meg. Az oltásra szánt ágakat ne metsszük vissza teljesen, hagyjunk meg 10–15 cm többletet, hátha az oltásig még fagykár éri a növényünket. Ezt csak márciusban, az oltás előtt vágjuk véglegesre. Ha valami miatt indokolt, az idősebb fák átültetésével is ilyenkor érdemes próbálkozni, természetesen csak akkor, ha a talaj nincs átfagyva. Ilyenkor a koronát és a gyökérzetet is vissza kell vágni. Az elöregedett, beteg vagy nemkívánatos gyümölcsfák kivágásával se várjuk meg a tavaszi „dömpingidőt"! Ha beteg a fa, akkor minden részét érdemes eltávolítani, és a legjobb tüzelőnek összevágni. Figyeljünk, hogy a legapróbb gallyakat se hagyjuk a helyszínen, mert ezek megfertőzhetik a többi fát. Ha a kivágott fa helyére másik fát szeretnénk ültetni, csak teljes talajcsere mellett tegyük, azaz 1 m x 1 m x 80 cm mély ültetőgödröt kell számára készíteni. Ha tavasszal több új gyümölcsfát is szeretnénk ültetni, érdemes már most előkészíteni az ültetőgödröt számukra.

Ha a talaj nincs átfagyva, akkor a gyümölcsöskert tápanyag-utánpótlását is elvégezhetjük. Lehetőleg szervestrágya-félét használjunk; ma már bőven van választék – főleg a szárított, granulált kiszerelésűekből –, ezeket 3–4 évente elegendő használni. A téli kerti séták alkalmával ellenőrizzük a fáink támasztékait és kötéseit. Érdemes átnéznünk a kötéseket is; a meglazultakat vagy túl szorosakat cseréljük le. A gyümölcstárolóról se feledkezzünk meg januárban! Ha melegebb az idő, akkor szellőztessünk, és legalább kéthetente válogassuk át a betárolt gyümölcsöt.

Fagymentes időben már megkezdhetjük a fák törzsének, ágainak tisztítását. Ilyenkor kéregkaparók, erős nyeles kefék használatával eltávolítjuk az elöregedett kéregrészt, és a kéreg repedéseiben található áttelelő kártevőket, a károkozók áttelelő képletét, esetleg a taplógombákat is el tudjuk pusztítani. A munkát úgy végezzük, hogy az ép részeket ne semmisítsük meg; ha ez mégis bekövetkezik, akkor a sérüléseket fasebkezelő anyaggal kenjük be. Érdemes a munka megkezdése előtt a törzs köré fóliát tenni, így a kéregkaparék könnyen összegyűjthető. A kéregkaparékot haladéktalanul semmisítsük meg! E munkával együtt érdemes a gyökérnyaki részekből előtörő sarjhajtásokat is (tőből) eltávolítani, s ugyanezt tegyük a gyökérből előtörő gyökérsarjakkal is. A keletkezett sebeket kezeljük le fasebkezelővel. Ha csak nézelődni van kedvünk a kertben, akkor is vigyünk magunkkal egy botot és egy vödröt, hogy a gyümölcsmúmiákat el tudjuk távolítani és össze tudjuk szedni.

Szintén fagymentes időben elkezdhetjük az idősebb fák, bokrok metszését. A munkához többféle eszközt használhatunk (fűrész, karos olló, metszőolló, kacor, szemzőkés, oltókés), létrából pedig legjobb a kettes vagy kitámasztós típus, azzal ugyanis nem okozunk sérülést a fáinknak. Ha fűrészt használunk, ne felejtsük el először alul bevágni a lefűrészelendő ágat, így megelőzzük a letörést és a kéreg lenyúzását. A munkát mindig éles és tiszta szerszámmal végezzük, amit egy-egy fa metszését követően hipós vízben fertőtlenítsünk le! A diót szeptember végén, októberben szabad csak metszeni, amikor kezd leállni a nedvkeringése.

A hónap végétől már nyugodtan metszhetjük ribizli- és egresbokrainkat vagy törzses fáinkat is. Mindig a három évnél idősebb részeket ifjítsuk meg, ugyanis a fekete ribizli az egyéves, míg a köszméte (egres) és a piros ribiszke a két-három éves vesszőkön hozza a terméseit. A málna metszését is elvégezhetjük, ha ezt ősszel nem tettük meg, a letermett vesszőket kell tőből eltávolítani.

A ritkító metszés lényege a megmaradó részek fényhez juttatása és a jobb növényvédelem elérése. Egyrészt megelőzésként, mert a nagyon zárt növényi részeken jobban támadnak a gombák, másrészt biztosítva a permetlé jobb bejutását a növény belsejébe. Az őszibarack metszését hagyjuk a legkésőbbre. Legjobb, ha akkor metszünk, amikor a rügyek már megduzzadtak. Ennek oka, hogy a növény fagyásra érzékeny, és ha már metszést követően éri fagy, kevés termőrész marad épen. A már nagy méretű és termő körte- és almafák ritkító metszését is megkezdhetjük fagymentes időben. A ritkító metszés lényege itt a koronába befelé növő, egymást keresztező vagy beteg, sérült ágak és vesszők eltávolítása. Fontos, hogy teljesen tőből, csonkok hagyása nélkül távolítsuk el a vesszőket vagy ágakat! Ne hagyjunk kalapakasztót! Nagyobb ágak eltávolításánál először 30–40 cm-es csonkot hagyjunk, majd második lépésként ezt tőből távolítsuk el! Így biztos, hogy nem hasad be az ág töve. A naspolya és a birs is metszhető már, de csak alakító, koronaritkító metszést kell végeznünk, mert terméseik a vesszők végén képződnek. Ezért ha a vesszőket elkezdenénk visszavágni, akkor pont a virágokat, a termést távolítanánk el róluk. A mogyoróbokrot is érdemes megritkítani, a folyamatosan előtörő sarjakat tőből távolítsuk el. Csak akkor hagyjunk meg néhányat, ha az elöregedett vesszőkből kivágottakat pótolnánk vele. Ezt érdemes megtenni, mert a sűrű bokrok csak a külső részükön teremnek, és ott is csak keveset.

Fagymentes időben elkezdhetjük az idősebb fák, bokrok metszését. Mielőtt azonban metszőollót ragadunk, érdemes egy kis elméleti tudást is magunkba szedni a metszés alapjairól, a korona kialakításról, a termőrészekről és metszési módokról. Ebben segíthet rendszeresen szervezett elméleti és gyakorlati bemutatóm, amelyeken a gyakorlatban mutatom meg a metszési alapismereteket.