2024.02.19. 11:44
Különleges halakat telepítettek Győr-Moson-Sopronba
A Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron Megyei Szövetsége nemcsak pontyot, hanem folyóvízi halakat is folyamatosan telepít a vizeibe. Nemrég egy bajai haltermelővel kötöttek előszerződést, aminek köszönhetően kősüllő, márna, domolykó, menyhal, balin és paduc teszi még változatosabbá a halállományt.
Idén is bevonják a telepítésbe a gyermekeket – tavaly ugyancsak a Halak Napja alkalmával telepítették az előnevelt halakat. Fotó: Kisalföld-archívum
Az előszerződések azért fontosak a Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron Megyei Szövetségének, mert például a hal árának drasztikus emelése előtt, tavaly is kedvező áron tudtak vásárolni, majd telepíteni a kezelésükbe tartozó vizekbe. A megállapodás mindkét félnek kedvez, hiszen a horgászszövetség számára egyrészt biztos a halbeszerzés, másrészt olcsóbban jut a halhoz, a termelő pedig már előre be tudja szerezni azt a gabonát, amivel eteti majd a halakat, mert neki is biztos piaca van. A ritkább halfajokból az előnevelt és egynyaras példányokat kimondottan megrendelésre termelik, így jött képbe az a bajai haltermelő, akivel nemrég előszerződést kötött a szövetség.
– Szerettünk volna folyóvízi halakat is telepíteni, ezáltal is színesíteni a halállományunkat. Ezeket csak megrendelésre állítják elő, mivel nem lehet őket intenzíven nevelni, biztos piac kell hozzá – mondta lapunknak Ivancsóné dr. Horváth Zsuzsanna, a megyei horgászszövetség ügyvezetője. – Nagy példányokat nem veszünk belőlük, mert drágák. Nagyon lassan növekednek, nem olyan jól hasznosítják a tápot. A termelőtől bizonyos halfajokat 6–8 héttel a kelés után hozunk el, de például a menyhalat csak öt hónapos korában. Ezek aztán a folyókba kerülnek, ahol viszonylag nagy számban fennmaradnak. Mindegyikük ivarképes, tehát képesek tovább szaporodni. Mesterségesen pótoljuk őket vissza a természetbe – mondta az ügyvezető, és hozzátette: az idén előnevelt és egynyaras halból a korábban nagy mennyiségben vásárolt süllő, csuka és harcsa mellé kősüllőt, márnát, domolykót, menyhalat, balint, paducot és compót telepítenek.
A kezdetben Zuger-üvegekben, később kádakban, kis tavakban nevelt halak négy-öt, esetleg 10 centiméteresen kerülnek a vizekbe, és bár többen kételkednek a megmaradásukban, ha öt százalékuk túlél, ár-érték arányban akkor is sokkal gazdaságosabb a vásárlónak, mint ha nagy példányokat vennének.
Az ügyvezető példaként említi: nemrég egyeztettek az előnevelt süllő áráról, aminek darabját harmincforintos nettó áron kapják. Ha százból csak az öt százaléka, azaz öt darab éri meg a háromnyaras kort, akkor körülbelül tizedárba került a hal, hiszen jelenleg egy kilogramm süllő ára körülbelül hétezer forint a piacon.
– Az ívási területek rehabilitációját is tervezzük, mert a már megvalósított fejlesztés is mutatja, hogy nagyon jelentős szerepük van a természetes ívó- és ivadéknevelő helyeknek. Az évek óta folyamatosan gyarapodó halállomány szép fogásokat ad napjainkban a horgászoknak. Pontyból sok van vármegyénk vizeiben, de szükséges folyóvízi halakat is telepíteni. Szerzünk be emellett még kecsegét is, ami jelenleg nem fogható, de szeretnénk, ha újra megerősödne annyira az állomány, hogy ismét fogható legyen – tette hozzá az ügyvezető.
Az első telepítések a Halak Napja alkalmával lesznek majd márciusban, amelybe úgy, ahogy tavaly, idén is szeretnék bevonni a gyermekeket. Emellett Vas vármegyével közösen a nicki gátnál is terveznek tavasszal telepítést.
Idén is bevonják a telepítésbe a gyermekeket – tavaly ugyancsak a Halak Napja alkalmával telepítették az előnevelt halakat. Fotó: MW-Archívum