Bagolyszámlálókra számít az egyesület

– nyilatkozta Bodor Ádám, a Magyar Madártani Egyesület Kisalföldi Csoportjának tagja.

– Az erdei fülesbaglyok különleges viselkedése, hogy a téli időszakban csapatosan keresik fel a településeket, különösen az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Általában zárt lombkoronájú fákat választanak nappali pihenőhelynek, főképp örökzöldeket, fenyőket és tujákat, de a nyírfa is megfelelő számukra. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható. A fülesbaglyok legtöbbször a települések központjában található parkok, közintézményekhez tartozó udvarok, templomkertek örökzöldjein, illetve magánházak kertjeiben csoportosulnak, azonban lombhullatókon vagy a lakott területek határában fekvő temetők területén is előfordulhatnak kisebb számban – tette hozzá.

Kifejtette, hogy a szinkronszámlálás során elsősorban a belterületen nappalozó erdei fülesbaglyok egyedszámára, az őket érintő veszélyeztető tényezőkre és egyéb kiegészítő adatokra kíváncsiak, de ezzel párhuzamosan külterületi helyszínekről (ártéri erdők, telepített fenyvesek, sűrű ezüstfaállományok stb.) is érdemes és lehet adatot gyűjteni. Továbbá más bagolyfajok (kuvik, gyöngybagoly, macskabagoly, réti fülesbagoly, uhu) észleléséről is várják az információkat. Ha valaki nem talál nappalozó erdei fülesbaglyokat az általa kiválasztott településen, az is küldje el tapasztalatait.

A bagolyfelmérők jelentkezését a [email protected] e-mail-címen várják. 

– Az erdei fülesbagoly szinte kizárólag kis méretű rágcsálókkal, egerekkel, pockokkal táplálkozik, amelyeket az emberi környezetben károsnak tekintünk – hangsúlyozta Bodor Ádám. Télen jobban behúzódnak a településekre. A baglyok nem építenek maguknak fészket, hanem más madarak (varjú, szarka, egerészölyv) fészkeit foglalják el költés céljából.