A 19. századi karácsonyokat is megidézik a soproni Múzeumnegyedben - fotók

Egy soproni úrileány naplója őrzi az egyik legkorábbi magyarországi karácsonyfa-állítás emlékét. Magyarországon a 19. század első felében kezdett elterjedni a karácsonyfa díszítésének szokása. A soproni Schlachta Etelka – akkor már Szekrényessy Józsefné – 1842. december 24-én örökítette meg naplójában, hogy férjének és unokatestvérének is díszített személyes ajándékként egy-egy fát: cukorral, bonbonnal, aranyozott dióval és gyertyákkal.

Részlet a naplóból:  Dolga távoztával nekiestem a két karácsonyfának és azokat bonbon és gyertyácskákkal ékesítém, Józsiméra két narancsot is kötvén. […] Midőn beléptünk, az asztal közepén felállított fa narancs és cukrokkal ékítve, már teljes fénnyel ragyoga, kis gyertyácskáitól körözve […]

Vacsora után a leány bevivé a fát az ajtó elébe, s ezt aztán becsukván, távozott. Hallván ezt, Józsimat kérém, feküdne le, úgyis kissé bágyadt és álmos, s emellett késő is lévén még. Egyedül hagyám menni, s midőn az ajtót kinyitá, majd visszapattant. Befuték. „Ugyan, mi ez?” „Mivel mondád, hogy hogy még soha kaptál Krisztusfát, s mivel jó gyerek vagy: íme jutalmul egy.” Kíváncsian nézdelé a fát: „S mi ez?”. „Aranyozott diók. S tán a cukorterkecseket sem ösmered?” – kérdém nevetve."