Rövid adventben se siessünk! Hogyhogy nem gyújtunk gyertyát november 26-án?

– Karácsony előtt négy vasárnap az adventi idő és tulajdonképp az utolsó hét mindig változó hosszúságú, idén épp a lehető legrövidebb lesz az adventünk, mert az utolsó vasárnap szenteste napjára esik. – mondja Hortobágyi Arnold szerzetespap. – A latin szertartású egyházban karácsony előesti szentmise van azaz vigília 24-én este. Liturgikusan még nem tartozik hozzá karácsonyhoz. Ezután jön karácsony két napos ünnepe, ami nem is két napos, hanem oktávája van, vagyis nyolc napig ünnepeljük, hasonlóan húsvéthoz.

Míg húsvétot már Krisztus feltámadása után elkezdték ünnepelni, karácsony inkább a negyedik-ötödik századra tehető. Tehát a Szenteste "megkarácsonyulása" mellett népi vallásosság ebben is eltolta a hangsúlyt, az utca embere egyértelműen az év legnagyobb, legfontosabb ünnepének a karácsonyt, a megtestesülést tartja szemben a megváltással, Krisztus kereszthalálával és feltámadásával.

– A kereskedelem nagyon rátelepedett erre az ünnepre és nem a maga idejében, hanem a fogyasztói szemlélet miatt már nagyon korán elkezdődik, de az ünneplés valódi tartalma nem ez. Akkor vagyunk nagyon bölcsek, ha felismerjük és nem adjuk fel az ünnep valódi súlyát. A népszokások és külsőségek sokszor eltakarják az ünnep valódi tartalmát és utána szükségszerűen jön a csalódás, hogy az ember nem tudta megélni a karácsonyt igazán mert nem az igazit, hanem valami mellékeset ünnepelt.

A saját hangolódásáról Hortobágyi Arnold atya elárulja, hogy minden vasárnapot elnevez, – idén nem a gyertyák szerint, hanem úgy, hogy felkeltse a vágyakozást a Megváltó után. – Az első vasárnapnak például a megbocsátás, vagy kiengesztelés témáját adom, vagy a béke vasárnapja, a szeretetéhségünk vasárnapja, vagy az Istenre való szomjúságunk vasárnapja. Én ilyen tartalommal fogom megtölteni idén a prédikációkat, és igyekszem nem csak magamat erre hangolni, de a plébániákon résztvevő hívőket is.