Október 31.: Itt a Halloween éjszakája - Várjuk olvasóink fotóit!

Habár még ma is sokan vannak, akik azt hangoztatják "Magyarországon nincs Halloween!", tagadhatatlan, hogy hazánkban is egyre elterjedtebb ennek az ír, kelta hagyományokon alapuló ünnepnek a beiktatása a hazai ünnepkörbe.

Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy megyénkben is egyre több településen, városban rendeznek valamilyen halloweenhez kapcsolódó programot az iskolákban, óvodákban, hirdetnek tökfaragó versenyt, vagy tartanak maskarás felvonulást, sétát. A győri állatkert vagy a fertődi Esterházy-kastély is "rémséges" programokkal készült erre az alkalomra - hogy csak néhányat említsünk a sok megvalósult esemény közül.

Most arra kérjük olvasóinkat, hogy ha részt vettek valamelyik programon - vagy éppen készülnek egyre -, küldjék el fotóikat, arról, hogy milyen jelmezbe öltöztek be a gyerekek, de felnőttekről is örömmel látunk képeket! Mutassák meg, ha készítettek díszítést az otthonukban, akár kint az udvaron, akár bent a lakásban, és várjuk a képeket arról is, hogy milyen tököket faragtak!

A fotókat a [email protected] címre várjuk!

Halloweent a katolikus mindenszentek előtti – október 31. – éjszakán tartják meg. A szó eredetileg a mindenszentek éjszakája – „All-Hallows-Even” – megnevezésből jött létre, azonban annak tartalma eltér a keresztény ünneptől. 

A hagyomány úgy tartja, hogy a halloween ősi kelta eredetű szokásból eredeztethető, igaz, ezt az álláspontot számos kutató vitatja. A széles körben ismert elképzelés szerint ez a szokás a XIX. század közepén az írekkel érkezett meg az Amerikai Egyesült Államokba, ahol új formát, új jelentéstartalmakat kapva a XX. században vált igazán elterjedté.

A kelta halálkultuszhoz kötődő nyártemető ünnepet gael nyelven Samhainnek hívják, ugyan területenként eltér a pontos megnevezése, ahogyan az is, pontosan milyen szokások övezték ezt a pogány tradíciót. Minden régióban hasonló volt azonban a hitvilágban gyökerező alapgondolat. A hiedelmek szerint ezen az éjszakán a világ rendje felborul, fellibbennek az anyagi világ és a túlvilág, a szakrális dimenzió közötti határok. Megnyílnak az úgynevezett tündérdombok, és mind az emberfeletti lények, mind a halottak szabadon járhatnak köztünk.

A nép körében azonban ez az ünnep nemcsak vagy nem feltétlenül a dimenziók közötti határ elvékonyodásáról szól, hanem sokkal inkább jelentett pihenést, örvendezést az egész féléves kemény mezőgazdasági munkák után. A mulatozáshoz az is hozzátartozott, hogy akárcsak nálunk a regősök karácsony-újév környékén, az írek is házról házra jártak csoportosan kántálva, hogy elűzzék a háztól a rontó szellemeket, némi kis megvendégelés, fizetség fejében, amely fizetséget aztán többnyire az ünneplésre használták fel. Ennek hátteréül a kelták abbeli hite adta, hogy ebben az átmeneti időszakban a holtak szelleme visszatérhet az élők világába, ezért tanácsos őket maszkos alakoskodással megtéveszteni, becsapni. Ezt tartják a mai maskarába bújás előképének. A termény betakarítása után az emberek önbizalommal, jókedvvel, tréfálkozással múlatták az időt – így néztek szembe a téllel.

Ezeknek az ünneplésnek a részei lehettek azok a nagy lakomák és az ehhez tartozó gasztronómiai fogások, amelyek megmutatták, hogy az élet igenis nagyobb a halálnál - írja a Magyar Nemzet.