Mr. Puskás, aki Ghanaban is legenda

Egy ghánai sportújságíró Facebook-posztja került elém a napokban. Egy képet közölt a kolléga a már középkorú, pocakos Puskás Ferencről, és egy rövid történetet arról, miként ejtett ámulatba ausztrál gyerekeket, akik kinevették a „kövér, öreg edzőt”, amikor az megjelent a focipályán. Nem hitték el, hogy tízből tízszer eltalálja a felső kapufát. Kilencszer simán megrúgta, majd a labdát megtáncoltatta a vállain, a fején, a sarkán, és tizedszer is a lécre bombázott. „Ki ez az ember?” – kérdezték a gyerekek, mire edzőjük így felelt: „Nektek Mr. Puskás!” 
A ghánai újságírónak 532 ezer követője van szerte a világból. Sokan kommentelték közülük a Puskás-sztorit. Legendának nevezik, fantasztikus focistának, varázslónak, a futball istenének a mi Puskásunkat. Természetesen azt is tudják a focit szerető kommentelők, hogy a Puskás-díjnak is ő a névadója. 
Elolvastam Puskás életrajzát, és kiderült, hogy 16 évesen, éppen nyolcvan évvel ezelőtt, 1943 őszén játszott először a Kispest felnőtt­csapatában. Onnantól aztán nagy utat bejárva lett a világ egyik legnagyobb futballistája, akinek nevét ismerik mindenhol, a legeldugottabb szigeten is. Külföldön járva többször előfordult velünk is, hogy Puskás Öcsi volt az „összekötőnk” vendéglátóinkkal. 
Puskás Ferenc életében a két lábon járó reklámja volt a magyar nemzetnek, az országnak, és holtában is a legnépszerűbb és legismertebb magyar marad. Örökké, amíg csak egy focipálya is lesz a földön. Csodálatos játékát a mi korosztályunk csak felvételekről ismerheti, de ez is elég, hogy példakép maradjon a magyar fiatalok előtt. Hiszen Ghánában is legenda!