2023.09.17. 10:05
Koponya, aranytelér a föld mélyéből - A bakonyszentkirályi Bittmann Tamás, felesége és csapata a bányákat fedezi fel - fotók, videó
Bittmann Tamás szabadidejében a bezárt mélyművelésű hazai bányákat járja kis csapatával, felfedezéseikről pedig filmet forgat.
Férj és feleség, vagyis bányarém és tavitündér egy bányában. Több száz ilyen hely van az országban, lesz még mit felkutatni – mondják.
A csille Dudarról való, a síneket egy lébényi ismerősöm hozta Ausztriából, a vasbeton aljak Ajkáról származnak, a követ nekem szedték ki a dudari kőbányából
– osztja meg velem bakonyszentkirályi háza előtt a feketére festett műtárgy történetét Bittmann Tamás. A csille ritkaság, egyre nagyobb kincs, amióta bezártak a magyarországi mélyművelésű bányák. Akár 300–400 ezer forintot is kérnek érte.
Bittmann Tamás a bányák szerelmese
Amikor a lift leér az akna aljára
Bittmann Tamás a bányák szerelmese. Édesapja a dudari bányaüzem villamos főművezetője volt 1985-ig, majd átment Fenyőfőre, ahol szintén főművezetőként dolgozott.
– Úgy nőttem fel, hogy a kertünkből hallottam a bányaszellőztető gépek zaját. Hétéves voltam, amikor édesapám először levitt egy aknába. Soha nem felejtem el, amikor a kassal leértünk az aljára. Később Fenyőfő egyes, majd kettes üzemében egy rövid ideig csillés is voltam, igaz, akkor már gépesített volt a fejtés – emlékszik vissza, és egyben magyarázza szokatlan hobbijának eredetét: Tamás és felesége ugyanis a mára bezárt bányákban és környékén forgat.
Negyvenhat helyszíni forgatás
Kétszemélyes csapatukat, amelynek alkotásai „Tavitündér és a bányarém” néven találhatók meg a YouTube-on, olykor ötvenen is elkísérik az útjaikra, amelyek ingyenesek. Ahogy fogalmaz: három éve kezdték, mára a barátaik is egytől egyig az őket kísérő hasonló érdeklődésűek közül kerülnek ki. Eddig 46 kisfilmben ereszkedtek le a mélybe, 4–35 percben bemutatva a helyszínt. A helyszíneket is ők keresik fel, végigjárva az erdőket, tapasztalt szemmel kutatva a jelek után.
– A térképek alapján tudjuk, hogy merre keresgéljünk. Ahol például a föld alatt beton van, ott fa helyett tüskés cserje nő. Volt, hogy csak egy lyukat találtunk, és kiderült, végtelen hosszan folytatódik a járat a föld alatt – említi. Megtudom tőle, hogy ércbányászattal már a honfoglalás óta foglalkoznak Magyarországon, a szén kitermelése az újkorban kezdődött, egészen a 2000-es évekig, amikor gazdaságtalanságra hivatkozva, uniós noszogatásra az utolsó üzemeket is bezárták. Persze azóta változott a világ, nem tudni, hogy mit hoz a jövő…
Brennbergbánya rejtett kincs
A háza teraszán beszélgetünk, a sarokban kötéllétra, gumicsizma, biztonsági kötelek, sisak.
– A pandémiáig a Rába beruházási energetikusa voltam, a járvány azonban elvitte a munkahelyem. Akkor kezdtem el felkutatni a bányákat. Az ország tele van velük. Zárt bányát mi nem nyitottunk meg, nem törtünk be, ahova lehet, engedélyt kérek – avat be Bittmann Tamás. Van, amelyiknek a járatai csak tízméteresek, de vannak hatalmasak is, mint például Telkibánya aranylelőhelyei, amelyek szinte átvezetnek a hegy alatt. Győr-Moson-Sopronban a Soproni-hegységben érdemes kutakodni: Brennbergbánya remek, de még jórészt felfedezésre váró terület.
– Találtunk odalent rengeteg ércet, aranytelért, csillevontató drótkötelének fordítóját, emberi koponyát is, de nézze, talán ez a legkülönlegesebb darab: egy középkori, minden bizonnyal az ezernégyszázas évekből származó vasék, nyél nélkül – tartja elém kezében a rozsdás kincset. Több száz bánya van az országban, van még mit felkutatni.
