Csak oltással lehet kordában tartani a veszettséget

Tavasszal vagy ősszel rendszeresen találkozhatunk jellegzetes piros színű rókás plakátokkal az erdőben. Ilyenkor az erdészet és a vadásztársaságok a betegség elleni oltóanyaggal kezelt húspogácsákat szórnak ki repülőgépből az adott területen. Fontos, hogy ezekhez a csalétkekhez ne nyúljanak a kirándulók, valamint ügyeljenek arra, hogy kutyájuk ne egye fel azt a földről.

Évenként kell az oltás

– Sok kutyatartó kérdezi tőlünk, hogy miért kell évente oltani veszettség ellen, mikor tőlünk nyugatra három évenként oltanak? Az ok teljesen egyszerű. Ők pont azért tehetik ezt meg, mert mi évenként oltunk – mondta el Virág Anikó, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Állatvédőrség tagja. – Mi azért nem tehetjük ezt meg, mert tőlünk keletre Ukrajna, egyrészt erdős terület, ahonnét a veszett rókák és kóbor kutyák könnyedén át tudnak jönni. Másrészt Ukrajnában például a kóbor kutya-állomány szabályozása és a veszettség elleni oltások törvényi szabályozása nem kielégítő. Hiánycikk az oltóanyag, a veszettség elleni védőoltás pedig nem kötelező.

Dühöngő pocok

A közhiedelemmel ellentétben a betegség gócpontját nem a rókák jelentik, hanem a kis emlősök. Azonban egy dühöngő egér, pocok, vagy sün sokkal kevésbé feltűnő jelenség. A rókák ezeket az állatokat elfogyasztva kapják el a betegséget, és ők teremtik meg a kapcsolatot a vadon élő állatok és a házi kedvencek közt. Fontos megjegyezni, hogy nem minden szelídnek tűnő róka veszett. Régen mikor még kevesebbszer találkozott egymással ember és vadállat, igaz volt ez a megfigyelés, de azóta sok róka „városiasodott” és hozzászokott az ember közelségéhez. Befogással vagy simogatással azonban semmilyen esetben se próbálkozzunk!

Cicaharc a vírussal

A háziállatok körében a macskák és a kóbor kutyák okozzák a legtöbb gondot.

– A cicákat a legtöbb gazdi nem olttatja be veszettség ellen, mivel esetükben nincs törvényi szabályozás. Ugyanakkor, főleg faluhelyen szabadon járnak-kelnek, messzire elkóborolnak. Természetük csak részben kiszámítható, hirtelen változik a viselkedésük, játék közben könnyen megkarmolnak, megharapnak minket – emelte ki Virág Anikó. – Gyakoriak a macskák közötti területi vagy szaporodási marakodások, és az ebből fakadó sérülések miatt a veszettség is könnyen terjed közöttük. Ráadásul a veszett macska a rókával ellentétben támad, méghozzá gyakran arcra, fejre, innen a legrövidebb idő alatt támadja meg az ember idegrendszerét a vírus.

Virág Anikó hozzátette, az oltások elmulasztása leginkább falun és városszéli helyeken problémás, ahol a kutya kiszökhet az erdőbe és összetalálkozhat egy fertőzött rókával vagy kóbor kutyával.
–Utóbbiak rendkívül problémásak e téma tekintetében, mert oltatlan sávot képeznek a városi eboltás és az erdei vakcinázás között.

Félelem a víztől és a levegőtől

Érdemes tudni, hogy nem minden veszett állat kezd dühöngeni, létezik csendes formája a betegségnek. Ebben az esetben a korai viselkedésváltozást követően elmarad a támadó fázis és egyből a bénultság tünetei jelentkeznek.

Harapást követően az emberek se lehetnek könnyelműek. A betegség lappangási ideje rendkívül változó, általában 20-90 nap. Kezdetben enyhe tünetek tapasztalhatóak, például láz, fejfájás, rossz közérzet. Ez után azonban megjelennek a neurológiai tünetek szorongás, mozgási zavarok, dührohamok melyek tünetmentes időszakokkal váltakoznak. A betegség előrehaladott szakaszában nyelési nehézségek alakulnak ki, melyet pszichés tényezők is súlyosbíthatnak. A beteg már a víz látványától is megrémül. Légiszony is megjelenhet, ez esetben az arc legyezése heves görcsöket vált ki a garat és a nyak izmaiban. Végül a beteg kómába esik, mely minden esetben halállal végződik.
Harapást követően mindenképp orvoshoz kell fordulni!