Gyógyító zümmögés pazar kilátással - Egyetemisták építettek a helyiek örömére Pannonhalmán - sok-sok fotó

Écs felől Pannonhalmára érve a Tündér Büfé mellett balra a dombra kanyarodva friss fa illattal, szerszám zajjal és fiatalokkal telt meg a tér a házakon túl. A terület tulajdonosa egyébként Farkas Zoltán méhész. A fák mögött rejlő nyolcvan kaptárából nyolcnak ez a projekt lesz az új otthona. Az a terve, hogy egyelőre ingyenesen használhassák a betegek, kruppos kisgyerekek a Kaptárházat. Nem mellesleg jól jön asztalos végzettsége, mert szerszámot kölcsönöz, helyismerettel végez beszerzést és még néha egy-egy műfogást is mutat a csapatnak ha szükséges.

Zümmögés receptre

Apiterápia. Ha még nem hallotta a kifejezést, nincs egyedül, a tervező lányok, Halupa Eszter és Kovács Brigitta is a projekt kedvéért művelődtek a témában, de már profin vezetik a csapatot, látják át a feladatokat, vagy terveznek újra rugalmasan, ha valahol szükségét látják. A méhek gyógyító erejéhez kapcsolódó kezelés nem a méz fogyasztása által, hanem a kaptár levegőjével és annak rezgéseivel éri el a jótékony hatást.

Elsőként fejfájós és légzőszervi betegséggel küzdő méhészek vették észre, hogy minden bajuk elmúlik, amikor a kaptárak közelében tevékenykednek, azóta külföldön több helyen jöttek létre terápiás központok, hasonlóan mondjuk a sószobákhoz. Ezért itt a dombon az volt a cél az épülettel, hogy míg ülve, vagy fekve gyönyörködünk a kilátásban, a kaptáron át áramló levegőt szívjuk be anélkül, hogy csípést kellene elszenvednünk. A pályázatban három dologra figyeltek: legyen természetes, fenntartható és nagyon pannonhalmi, nemcsak turisztikai értékű, de a helyieknek is hasznos a talajcsavarokon álló épület.

Értsenek szót a tudományterületek

Kovács Tamás, a Pannonhalma CAMPUS egyik megálmodója elmondta, 2016-ban indult az első efféle szabadegyetem. – Szalay Szabolcs barátommal sokat beszélgettünk, hogy lehetne a magyar közoktatáshoz képest valami pluszt adni, Pannonhalmának meg épp szüksége volt rá, hogy egy kis külső innovatív szellem beáramoljon egy elhagyatott épület felújítása kapcsán. Jó ötletnek tűnt összeboronálni a két dolgot. Forráshiány miatt ugyan az épület azóta sem valósult meg, de a tervezés jó csapatmunkának bizonyult.

A szervezés jó íze pedig hozta magával a következőket. Pannonhalma polgármestere, Vas Gábor, aki kijött megnézni a munkát azért hozzáfűzi, hogy az a terv sincs elfeledve. Remélik lesz rá lehetőség, hogy a hajdani bortároló azzá a közösségi térré alakuljon, amelyet a fiatalok terveztek.

A cél az volt, hogy interdiszciplináris csapatot ösztönözzünk munkára. Szalay Szabolcs építész szerint ez a Bábel megfordításának törekvése, hogy a jogász ne csak jogász gondolatokból értsen, az építész és a művész se csak a maga körein belülről merítsen, hanem tudjanak életszerűen együtt dolgozni, egymástól tanulni, hiszen az egyetem falain kívül is ebben a bábeli zűrzavarban kell tudni alkotni és boldogulni. Elmondja, hogy számára a produktumnál fontosabb is a CAMPUSon a csoportdinamika. – A világ bajaira talán nem fog megoldást nyújtani, de egy kis szilánk, és ha épp csak az a kis szilánk hiányzik mint egy mozaikból, akkor már ért valamit. A végén mindig mosolygó arcokat látni.

Fába gyalult közösség

A CAMPUS nem mindig megfoghatót alkot. Volt például, hogy egy elképzelt humanitárius katasztrófát kellett kezelni a fiataloknak. De – immár másodszor – az építés lett hangsúlyos. 2018-ban már hagyott Pannonhalmán névjegyet a CAMPUS, amikor egy szabadtéri denominális kápolnát építettek fel az Illak-erdő Szent Imre hegyén. Augusztusban lesz is itt egy keresztelő.

Három pályázat 2023-ban

Idén három pályázat érkezett, Pécsről, Debrecenből és Kolozsvárról. Pécs nyert, de ahogy azt a zeneakadémiáról érkező mentor Körösvölgyi Zoltán művészetteoretikus fogalmazta, a Kolozsváriak olyan jó fejek, hogy eljöttek dolgozni annak ellenére hogy nem az ő ötletüket gyalulják fába. Így körül-belül húsz fő munkálkodott az építményen a legkülönbözőbb tudományterületekről, köztük helyi erőként egy tényői fiú, aki a zeneakadémiára jár.

A diákoknak a hét nem kerül semmibe. Kovács Tamás elsorolja milyen sok embernek köszönhető, hogy ez a multidiszciplináris együttműködés létrejöhet évről évre. – A Pannonhalma és térsége fejlesztéséért alapítvány teremti meg minden évben a lehetőséget arra hogy érkezzenek a diákok. A Magyar Falu Programból két millió támogatást sikerült szerezni, és az önkormányzat és a magánszemélyek is támogatták. Idén a Loland kft jóvoltából volt faanyagunk. 

Mozaik, aminek tétje van

Az épületre Ráthonyi Kinga, vizuális művész, Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Design és Médiaművészeti Intézet igazgatója és két művész hallgató, Hinfner Zsófia Adél és Szokolai Gréta mozaikokat is álmodtak. Gondolhatnánk, hogy csak ártatlan látványelemek, de nagyobbat nem is tévedhetnénk. – A méhek ezzel ismerik fel a saját kaptárukat mert ha rosszba repülnek be, a kaptár őrök megölik őket. – mondja Kovács Tamás. 

Ki gondolta volna, hogy a méhek a piroson kívül majdnem minden színt ismernek, és azonosítják a formákat is. Így ennek szellemében rakták a mozaik darabokat meghatározott színpalettával és a méhek számára ismeretes környékben honos növényeket stilizálva. 

Szombaton délután négy órakor Binzberger Ákos atya, bencés szerzetes érkezett az épület megáldására, és megünnepelték helyiek és diákok a projekt elkészültét. Nem titkolják, ehhez az utolsó nap már egy kis éjszakázásra is szükség volt.

A méheket csak tavasszal lehet majd költöztetni, így most még csak a fiatalok keze munkáját csodálhatjuk meg teljes pompájában, de 2024 tavaszától lesz valódi terápiaként látogatható a pannonhalmi Kaptárház.