A győri festőművész távoli rokona lehet az angol királyi családnak

A Kárpátalja honlapon Józan Lajos huszti református lelkész még Vilmos esküvője apropóján vezette le a királyi család erdélyi kötődéseit, amelyet mostanában Novák Katalin rokonsága miatt is sokan felemlegettek, de hozzátette a család kárpátaljai szálát is.

Királlyal és államfővel köti össze a vér

Hiszen II. Erzsébet ükanyja gróf kisrédei Rhédey Klaudia, akinek édesanyja, báró Inczédy Ágnes felmenői között megjelenik Sarmasághy Zsigmondné, de a szerző egészen a huszti várkapitányig nyomon követi a szálakat.

Sarmaság László győri festőművész felmenői között pedig mind az 1600-as, mind az 1700-as években találunk Zsigmond nevűt. A genealógiával lánya foglalkozik. A Rhédeyek tehát nemcsak a köztársasági elnököt, de a győri Kormos István-díjas festőművészt is a királyi családhoz kapcsolják, aki erről mit sem tudott a közelmúltig.

Ismerkedés ecsettel

A cikk olvasása után kezdett el kutatni. Sarmaság László több évtizedig volt a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság elnöke, így tudta, hogyan váltsa tettekre kíváncsiságát.

– Meg akartam ismerni Károlyt. Szerény lehetőségeim voltak, mert személyesen még sose találkoztunk, pedig egy festőnek a tekintet, a gesztusok megfigyelése alapvető. Fotókat kerestem, de nehéz jót találni, mert sok a manipulált, mindenki jó színben akarja őt feltüntetni. Először megfestettem fiatalon, katonai egyenruhában. De a kitüntetések, szalagok színes kavalkádja nem az én világom, szerényebb megjelenést szeretek, mert a lényegre törekedtem mindig: az arc, a kifejezés, a gondolat és az érzelem megjelenítésére. Ezért sem akarta koronázási díszben bemutatni III. Károlyt, inkább emberségében ábrázolta.

– Az a véleményem, hogy egy mélyen gondolkodó, érzelemgazdag, bölcs ember, ha nem is szép a szó klasszikus értelmében.

Erdélyi vonások

Sarmaság László legutóbbi képei nemcsak méretükben egységesek, színviláguk, stílusuk is egybevág annyira, hogy egy kiállításban elrejtett két képről is azonnal megállapítanánk, ugyanaz az alkotó. A királyi portréról azt mondja: festés közben – hiszen két hónapig dolgozott a képen – eléggé megfigyelte az arcvonásait, és nem találta tipikusan angolnak, szerinte kivehetők az erdélyi vonások.

– Az északi fény látható a király hátterében. Sarmaság Zilahtól tizenegynéhány kilométerrre van, Ady Endre édesanyjának születési helye. Ady írja Szeretném, ha szeretnének című versében, hogy „titok, idegenség, / Lidérces, messze fény...” – ez jutott eszembe az elgondolkodásáról. Kompozíciós szempontból ad egy figyelemvezetési keretet azzal, ahogy hajlik, és egy kis színfolt biztosítja, hogy ne legyen sötét a kép.

Nem azért alkalmazok sötét színt, hogy szomorúvá tegyem a képeket, hanem hogy a lényegre koncentráljunk: az arcot emeljük ki. Bár Sarmaság Lászlónak egészen Indiáig jutottak már képei, és Európa nagy részét is bejárták, Angliában még sosem járt. A festmény eljuttatásában is a nagykövetség segít majd neki.

– Szeretném tájékoztatni az uralkodót arról, hogy van itt egy jelentéktelen, távoli ember, aki szeretné meglepni, megajándékozni.