A méhek sem tudják milyen időre készüljenek Győr-Moson-Sopronban

Télen tavasz, tavasszal tél

– Összességében nagy bajokról nem hallottam, de azért vannak – summázta véleményét Vajda László, a Kisalföldi Méhészek Szövetkezetének elnöke, amikor arról kérdeztük, hogyan teleltek a méhek.

– Elég bolond volt a tél. Januárban sokszor jobb idő volt, mint márciusban. A méhek a megszokottól eltérően már januárban kirepültek a kaptárból és hordtak virágport, hiszen például a mogyoróbokrok is kivirágoztak. Az enyhébb évszakok miatt most kevesebb élelmet szoktunk adni télire, mint régen, hiszen az év elején már lehet kaptárt bontani és cukorlepényt vagy szirupot adni nekik. Én is így tettem. Aki azonban nem volt résen, annak akár éhezhettek is a családjai.

– A méhek túl korán kezdtek el fiasítani és márciusban, amikor már hordaniuk kellett volna, rossz idő volt - magyarázta Vajda László, a Kisalföldi Méhészek Szövetkezetének elnöke. – Úgy látom, hogy a fejlettségben körülbelül három héttel el vannak maradva a családok a tavalyihoz képest, de a repce meg ugyanúgy nyílik. Normál esetben a füzek, aztán a gyümölcsfák, végül az almafa virágzik, és akkor szoktak a repcéről is hordani. Most még nem tartunk ott, még csak a cseresznye-, a meggyvirágzás elején vagyunk. Ez azt jelenti, hogy az enyhe télnek köszönhetően a repce hamarabb virágzik, Nagybajcs határában már messziről sárgállik, pedig az hideg Szigetközi talaj. A méhcsaládok pedig még nincsenek felkészülve a mézgyűjtésre – jelezte a gondot a szakember.

A tavalyi méz még raktárban

A legnagyobb problémájuk azonban a méhészeknek, hogy a tavaly megtermelt méz még mindig nagyrészt a raktárakban van, mert nincs felvásárlás. –Elég kétségbeesett a méhész társadalom. Sok méhésznek a raktárban áll a méze, az akác szinte száz százalékban, az ára hiányzik az év elindításához. Sokan kénytelenek hordókat venni az új termésnek, mert nincs hely az új méznek. Csak attól tartunk, hogy mi lesz, ha az sem megy el. Azok a méhészek, akik kiüvegezve is árulják a termésüket, azok egy kicsit könnyebb helyzetben vannak, de ezt nem tudja mindenki megtenni. Én nagyjából az általam megtermelt méz egyharmadát tudom eladni ily módon. Jánossomorján azonban több mint hatvanan méhészkednek, ők valószínűleg a környezetükben nem tudják értékesíteni a megtermelt mézet. Sokan csak hordóban adnák el, de szinte nincs felvásárlás. Teljesen megállt a mézexport, így kilátástalan a méhészek helyzete. A hazai piac nem tudja felvenni a megtermelt mennyiséget – szögezte le Vajda László.

Azt még nem lehet tudni, milyen lesz az év, de a méhész megjegyezte, hogy nem csak a gyümölcsfák, hanem az akácfák is már elfagytak az idén egyszer. Korán kirügyeztek, és nagyon nagy hideg jött rájuk. Persze még bármi lehet, volt olyan év, hogy többször is fagy érte őket.

A cégnél kapós a termés

A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. a Ravazdi Erdészet területén évekkel ezelőtt egy bemutató méhészetet hozott létre, ma már 120 családdal dolgoznak.

– Azt mondhatom, hogy a méhcsaládjaink jól átteleltek. Volt ugyan némi veszteségünk, mivel nagyon sok atka volt év végén, ezért sokszor kellett kezelnem őket. A két héttel ezelőtti jó idő már kicsalogatta a méheket, el is kezdtek dolgozni – összegezte a tapasztalatokat Orbán Tamás, akinek a feladatai közé tartozik a méhes gondozása – Most a hidegben a családok a kaptárban melegednek, de abban a pillanatban, hogy egy kicsit jobb az idő, akkor kirepülnek és hordanak a cseresznye valamint a különböző erdei lágyszárúak virágáról. A cseresznyevirágból hordott mézet nem pörgetjük ki, elteszem és télre visszaadom a családoknak. Majd csak a repce, akác és napraforgó mézet vesszük el.

Az erdészet a méhest egyrészt a mézért tartja, a termés gyakorlatilag a cégen belül elfogy. Másrészt bemutató méhészetként működnek, azaz az ország méhészegyesületeit látják vendégül, akiknek nem csak a működő méhészetet tudják bemutatni, hanem egy különleges méhesházat. – Ez az épület ad otthont méhészeti gyűjteményünknek, amely korabeli méhészeti eszközök bemutatására szolgál – mutatta meg a fából készült réges-régi házat Bene Zsolt, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. erdőgazdálkodási előadója. – A több száz éves építményt Pintér Éva, mosonmagyaróvári festőművész ajánlotta fel számunkra még 2016-ban. Szakszerű bontása minden egyes elem sorszámozásával történt, hogy erdészetünknél az eredeti állapot szerint tudjuk újjáépíteni. Az itt kiállított tárgyakat környékbeli méhészek illetve méhész felmenőkkel bíró családok bocsátották rendelkezésünkre. A méhesház mellett több különböző kaptártípust is kiállítottunk. Célunk a bemutatott tárgyak megőrzése, valamint a kiállítási anyag további bővítése, így továbbra is várjuk a régi méhészethez kapcsolódó tárgyak felajánlását – jelezte Bene Zsolt.