Gépek nélkül - A kajárpéci gazda a földben és a két kezében hisz - videó, fotók

• Domonkos Gusztáv tizenkét hektár földön gazdálkodik.
• Nem hiányozhatnak a gabonafélék a földjéről: búza, tritikálé, kukorica, napraforgó és a cirok. Állatok is vannak: a háznál baromfik, a falu határában az istállóknál sertések és lovak várják a gondoskodást.
• – Sokan azt gondolják, hogy az ember csak szánt, vet és arat. Ez nem teljesen így van. Sokszor ki kell menni a földre, mert fontos az előkészítés. Aratás után pedig már a következő évet kell tervezni, nem maradhat el például a tarlóhántás. Nem olyan egyszerű ez, ahogyan néhányan hiszik – mondja.

Minden időszakban topon kell lenni

Domonkos Gusztáv számára az állatok reggeli etetése után a napi rutin a szállítással, a bálák előkészítésével folytatódik. A szőlőben állandó a munka. Mint mondja, sokan nem szántanak, elmarad a szervestrágyázás, az emberek csökkentik a munkatevékenységet a szőlőben. Otelló és delavári szőlője van, amit egy évben egyszer permetez.

– A globális felmelegedéssel minden évben új rovarfajok érkeznek, nemrég olvastam, hogy évente nyolc-tíz újabbat azonosítanak a szőlőkben. Szerencsére nem kényes a fajtám, és gondot fordítok a hajtásválogatásra is. Viszont minden hónapban kapálni kell, akármilyen szárazság is van. A gyom folyamatosan fejlődik – tette hozzá a gazdálkodó. A gabonafélék mindig más időpontban igénylik a foglalkozást, a sorközművelést el kell végezni, majd az aratás következik. Utána van a szalmabegyűjtésnek, a tarló elrendezésének ideje. Mint mondja: minden időszakban topon kell lenni.

Napló 1996 óta

– Óriásit változott a világ! Évszázadokon keresztül nyugalmas volt a gazdák élete, régen a családok generációról generációra adták át a földjeiket, a gazdaságukat. Most a falvak lakossága sem a régi, nincs földművelés, a boltokból szerzik be az emberek a zöldséget, a gyümölcsöt, a húst – fogalmazott Gusztáv, aki a családjának termel meg mindent.

Domonkos Gusztáv ősszel és tavasszal is szánt, a környéken másoknak is. Volt olyan év, amikor 70–80 parcellát dolgozott meg, most mindössze ennek nyolcadát. Előveszi naplóját, melyet 1996 óta vezet, és olvassa az elszámolást. A huszonhét év alatt mintegy ezer parcellát szántott meg. A háznál is mindig akad munka: kelteti a csibéket, gondozza a gyümölcsfákat, és nem olyan rég egy nagy tervét is végrehajtotta.

Évi 500-600 liter bor

– Egy év alatt építettem fel a borospincémet. Szőlőmből évente 500–600 liter bor születik. A baráti társasággal gyakran gyűlünk itt össze, eszünkbe jut a múlt, s filozofálunk a jövőn. A kétkezi munka végigkíséri már az életemet, nehéz váltani. Ameddig bírom, csinálom. Három gyermekem és kis unokáim is vannak, ők nagyon rajonganak a vidéki életmódért. Bízom benne, hogy lesz, aki átveszi majd a gazdaságot – hangsúlyozza. A falu határában az istállókban sertések, lovak várják a gondoskodást. Azonban igazi kincseket is rejt a terület. Több száz éves mezőgazdasági eszközök gyűltek össze: különféle ekék, fogasok, sorközművelők, hengerek, vetőgépek, szecskavágók, répaőrlők, különböző kézi terménydarálók, kazalvágók.

Mellettük lovas kocsik, köztük egy régi tartályos tűzoltóhintó és egy fekete üveges halottasjármű is figyeli a gazdaságot. A helyi értéktárba mind bekerültek már. Talán egyszer majd egy kiállítás vagy múzeum részét képezik. Addig is Kajárpéc mellett pihennek, ott, ahol Gusztáv földjein mintha megállt volna az idő.