Győrből Amerikába vezetett az útja – A világ vezető menedzsereitől tanul Horváth Ádám

• Ádám szaktársai olyan globális nagyvállalatok felső vezetői, mint a Microsoft, az Amazon, az Apple vagy éppen a Google.
• Horváth Ádám az általa alapított Brandfizz kft. ügyvezető igazgatója, a cég Magyarország első employer brandingre, azaz munkáltatói márkaépítésre specializálódott ügynöksége.
• A kisalföldi megyeszékhelyről indult fiatalember a munkáltatói márkaépítés európai szakembere.

– Messze van Amerika?

– Ha arra gondolok, hogy négy év alatt kell teljesítenem a tantárgyaimat, akkor úgy látom, hogy igen, messze van. Elsősorban innovációt, vállalati stratégiát, vezetésmenedzsmentet hallgatok a bostoni MIT Sloan School of Management posztgraduális felső vezetői képzésén. Ha azonban azt nézem, hogy a világ legjobb technológiai cégei- nek felső vezetőitől tanulhatok, akkor nagyon is közel van és jó helyen vagyok. Munkáltatói márkaépítés a szakmám, a Brandfizz Employer Branding vállalat ügyvezetőjeként dolgozom Budapesten. Ugyanakkor tagja vagyok az Európai Employer Branding Szövetség elnökségének, így sok nemzetközi impulzus ér a munkám során. Egyre több ügyfelünknek szállítunk digitális megoldásokat a munkaerő bevonzására és megtartására, így hasznosnak láttam, ha ezen a területen képzem tovább magamat.

– Megtalálta a számítását Bostonban?

– Azt hiszem, igen. Elképesztően inspiráló olyan vállalatok menedzsereitől tanulni, mint a Microsoft, az Apple vagy éppen a Google. A képzésben óriási hangsúly van a gyakorlaton, a teljes struktúra a gyakorlati példákon alapul. Egyébként a képzés hibrid, így a tárgyak egy bizonyos része online is teljesíthető. Ettől függetlenül rendszeresen utaznom kell a tengerentúlra a személyes jelenléti oktatást igénylő tárgyaim kapcsán.

– Egykori iskoláját, a Jedliket az ország legjobb középiskolái között tartják számon. A mostani győri diákoknak hogyan írná le röviden az amerikai felsőoktatást?

– Először is azt tanácsolnám, hogy bátran vágjanak bele és tegyék magukat próbára. Én nagyon hiszek abban, hogy számtalan tehetséges magyar diák képes lenne megállni a helyét a világ élvonalában, ha látnának erre példát és kapnának hozzá segítséget. Az MIT-nél is, és gondolom a többi nagy, amerikai egyetemnél is elengedhetetlen a többéves felkészülés. A legnagyobb különbséget a hazaival nem összemérhető erőforrásokban és talán az alapvető hozzáállásban látom. Előbbire jó példa, hogy egyes tárgyaknál nem ritka a 10–14 fős oktatói csoport. A professzorok munkáját technikai személyzet, adminisztrációs csapat és jelentős számú szakértő segíti. A tudáshoz való hozzáférés egyébként demokratizálódik, a világ legjobb egyetemei a magyar diákok számára még sosem voltak ennyire elérhető távolságban, mint most.

– A hozzáállást említette mint komoly különbséget. Ezzel kapcsolatban mire gondol?

– Röviden úgy foglalnám össze, hogy itt arra kíváncsiak, amit tudunk, és nem arra, amit nem. Minden tárgy mellett van egy támogató mentor, akinek az a feladata, hogy a lehető legtöbb diák sikeresen elvégezze az adott kurzust. Kérés nélkül is figyeli az előrehaladásunkat, és ha valakinél visszaesést tapasztal, azonnal próbál segíteni. A tesztek is más logika mentén működnek. Sokszor van olyan számonkérés, amikor a magyar egyetemeken megszokottal ellentétben nem 50–60 százalék kell a ketteshez, hanem kizárólag a 100 százalékot fogadják el. Viszont akárhányszor meg lehet írni a tesztet, a lényeg az, hogy megtanuljuk hibátlanul az anyagot. Egy dologban viszont nincs kecmec, és ezek a hetente beadandó házi feladatok, esszék. Aki egy percet is késik a leadással, annak – hacsak nincsen valamilyen erős alibije – tárgyat kell ismételnie. Nem kérnek sokat, de azt nagyon szigorúan betartatják.

– Ingázik európai nagyvárosok, Boston és Budapest között. Győr belefér néha az útitervbe?

– Természetesen, amikor tudom, meglátogatom a szülei- met. Győrrel kapcsolatban a gyerekkori barátságokon és diákéveken túl a sporthoz kapcsolódnak a legkedvesebb emlékeim. Édesapám, Horváth Dénes első osztályú labdarúgó volt, 1979-ben Magyar Kupát nyert a Rába ETO akkori nagyszerű csapatával. Játékosként és edzőként is több csapattal ért el sikereket, így a DAC-­pálya, a Dózsa-pálya nem volt ismeretlen számomra. Gyerekként atletizáltam és belekóstoltam a labdarúgásba is, de végül a röplabdapálya lett az igazi otthonom. Szabados Oszkár keze alatt tanultam meg az alapokat a Jedlik csapatában, amellyel 2004-ben NB I­­-be jutottunk. Szüleim likócsi otthonában máig ott sorakoznak az érmek és serlegek ebből a szép időszakból.

Névjegy

Horváth Ádám Győrben született, 2004-ben érettségizett a Jedlik Ányos-közép­iskolában. A veszprémi egyetemen szerzett diplomát emberi erőforrások, illetve vezetés és szervezés szakon. 2016-ban üzlettársával megalapította Magyarország első munkáltatóimárka­ügynökségét. 2019-ben beválasztották az Európai Employer Branding Szövetség (EAEBA) elnökségébe. 2020-tól vendégoktató a Budapesti Corvinus Egyetem mesterszakos és posztgraduális képzésein. Egy gyermeke van, a 6 éves Sámuel.