2022.11.30. 11:10
Súlyosan veszélyeztetett fajokat is gondoznak a mosonmagyaróvári gimnáziumban
Jelenleg tizennégy különböző mértékben fenyegetett halfajt tartanak és tenyésztenek, de céljuk még ennek a tanévnek a során további 5-6 faj beszerzése.
A Kossuth gimnázium diákjai is segítik a halak gondozását. Fotó: Liziczai Márk
A mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnáziumban 2013-ban indult el a KLG Goodeid Projekt. Liziczai Márk akkor még az iskola diákjaként vetette fel az ötletet a projekt elindítására, amelyet azóta is irányít, immáron az intézmény pedagógusaként.
– A projekt célja nem más, mint a súlyosan veszélyeztetett, a kihalás közvetlen küszöbén álló magashegyi fogaspontyok (tudományos nevükön Goodeidae család tagjai) védelme és fajmegőrzése. A Kossuth Lajos Gimnázium volt a világon a legelső közoktatási intézmény, amely e borzasztóan ritka halak megóvására fajmegőrző programot indított. Az alapítást követően rögvest felvételt nyertünk a nemzetközi Goodeid Working Group (GWG) intézményi tagjai közé, ahol ez idáig kizárólag állatkertek és egy mexikói egyetem szerepelt. 2018-ban pedig az a megtiszteltetés ért, hogy felkértek a GWG magyarországi koordinátori pozíciójára. A projekt idén tapossa kilencedik tanévét – s az elmúlt, járvánnyal sújtott nehéz esztendőket követően elérkezettnek láttuk az időt a tenyészállomás felújítására – kezdte beszélgetésünket Liziczai Márk. Hozzátette: A program elsődleges célja a veszélyeztetett fajok mesterséges körülmények közötti fenntartása. Az iskola laborjában született ivadékokat térítésmentesen adják tovább érdeklődő tenyésztőknek, biztosítva ezzel egy stabil európai háttérpopulációt.
– Jelen pillanatban 14 különböző mértékben fenyegetett halfajt tartunk és tenyésztünk, de célunk még ennek a tanévnek a során további 5-6 faj beszerzése. A projekt elsősorban a magashegyi fogaspontyok védelmét célozza meg, de aktívan részt veszünk a szintén az elevenszülő fogaspontyok körébe tartozó, ritka kardfarkú halak megőrzésében is, körükből jelenleg a kardos plattit tenyésztjük, amelynek európai fajkoordinátora vagyok. A Goodeidae-fajok közül több ikonikus fajunk is van, mint például a Tequila-fogasponty, amely a legelső, egykor vadon kihalt, de mára sikeresen visszatelepített halfaj, vagy épp a kihalás szélén álló kétcsíkos szkiffia vagy fekete fogasponty egyik ritka törzse. A legbüszkébb azonban a két általunk gondozott darázspontyocska-fajra vagyok. A feketefoltú darázspontyocska súlyosan veszélyeztetett és rajtunk kívül mindösszesen egyetlen tenyésztő foglalkozik vele egész Európában. A Gosline darázspontyocskája pedig már a természetből is teljesen kihalt, kizárólag akváriumokban van jelen a faj, így óriási felelősség velük dolgozni – osztotta meg velünk a részleteket a fiatal pedagógus.
Arról is beszélt, hogy a projekt célja kettős: az elsődleges cél természetesen a közvetlen természetvédelmi munka, a fajok jövőjének a biztosítása. A másik cél azonban nem kevésbé fontos: a KLG diákjait környezettudatosságra, természetvédelemre, fenntarthatóságra nevelni. Nincs még egy olyan középiskola a világon, ahol a tanulók vadonból kihalt állatokkal foglalkozhatnak – ugyanis a mosonmagyaróvári iskolában (tanári támogatás mellett) a diákok feladata a halak gondozása. Több diáknak is már-már katartikus élményt jelentett belátni, hogy sokkal ritkább állatokkal dolgozhat, mint például az ikonikus óriás panda. Ezzel természetesen a felelősségtudatukat is erősítik, és felelős állattartásra nevelik őket, de ami még ennél is fontosabb, hogy ökológiai szemléletüket pozitív, környezettudatos irányba igyekeznek formálni. A projekt nagyon fontos eleme az Ökoiskola programnak is.
Miért fontos a védelmük?
A magashegyi fogaspontyok Mexikóban őshonosak, ahol a természetvédelem még gyerekcipőben jár. A vizek mérhetetlen szennyezése, lecsapolása, az egyre erősödő klímaváltozás és a betelepített idegenhonos ragadozók egy-két évtized alatt a kihalás szélére juttatták ezeket a fajokat. Az ökológiai rendszerben betöltött szerepükön túl még egy ok miatt is nagyon különleges fajcsoportról van szó: gyakorlatilag azt mondhatjuk, hogy az emlősök után a második legfejlettebb szaporodásmóddal rendelkeznek. A nőstény fogaspontyok ugyanis képesek – más elevenszülő halaktól eltérően – az embrionális fejlődés során táplálni utódaikat egy méhlepényhez és köldökzsinórhoz hasonló szerven keresztül. Azt tudni kell azonban, hogy a Kossuthban nevelt halak sosem fognak a természetbe visszakerülni, hanem egy biztos hátteret, garantált jövőt adnak fajuknak. Szerencsére az utóbbi években egyre több komoly kutatás és lokális természetvédelmi kezdeményezés indult Mexikóban, így nincs minden veszve, van még remény arra, hogy egyszer újra benépesíthessék egykori élőhelyüket e fajok.
