Klasszikus kisvendéglőben leltünk aranyló bundájú schnitzelre Bécsben – fotók

• Mi most azonban a feleségemmel tipikusan régimódi kisvendéglőt kerestünk, ami a helyieknek szól, s nem a turistákról akar még egy és még egy bőrt lehúzni.
• Ehhez a műfajhoz kell némi előkészület, pontosabban szörfölés a neten. Néhány kattintás után így találtunk az Otto Bauer Gasseban található, több évtizedes múltra visszatekintő Stemanra, ami közel, ám szerencsére mégis kellően távol van a Mariahilferstrasse harsányságától.

„Beisl”

A Stemanra első blikkre is passzol a „Beisl” kifejezés; semmi flanc, egyszerű székek és asztalok, tekintélyt parancsoló sörcsap, barna faburkolat a falakon.

Szimpatikus nyitány, amit a felszolgáló képes fokozni. Nem néz ránk csúnyán, amikor köszönés után rögtön angolra váltunk, sőt, folyékonyan és választékosan használja Shakespeare nyelvét. Megértő velünk a fiatalember, tán sejti, hogy iskolai tanulmányaink során nem tudtuk – na jó, nem is akartuk – megszeretni a fegyelem és a rend nyelvét.

Az italválasztásnál kölcsönösen zöldponttal jutalmazzuk egymást. Bécs szívében ugyanis nem okoz gondot a feleségem kérése, hogy csapvizet hozzanak neki, mert elvi gondjai akadnak – különösen környezetvédelmi fronton – a palackozott vizekkel.

Saláta és citromgerezd

Bár a Steman étlapja nyúlfarknyival hosszabb, mint az átlag kisvendéglőé, nem csábulunk el és nem engedünk a schnitzelből. Apropó, bécsi szelet. Tapasztalataink szerint a legtöbb helyen nem borjúból, hanem disznóhúsból sütik a 20-25 cm-es, tányérnyi szeleteket Bécsben.

Köretnek főként hagymás krumplisalátát kínálnak hozzá. Amit a mi vasárnapi rántott húsos kultúránknak érdemes lenne lassan, de biztosan megfontolni, hogy köret (hasáb, rizs, avagy felesleges szénhidrát) nem „jár” a schnitzelhez az osztrák fővárosban.

A citromgerezd azonban elmaradhatatlan szériatartozék: nincs is jobb, mint finoman átkeni a frissen sütött húst a déli gyümölcs levével.

Panír császárzsemléből

A körülbelül 4-5 milliméteresre klopfolt hús aranyló bundában, kellően melegen érkezett az asztalunkra, krumpli- és zöldsalátával. Előbbinek mártása talán picit túl édes volt, de tolakodóan cukrosnak ezt sem neveznénk. A hús panírja császárzsemléből készült – erre szinte mindenhol kínosan ügyelnek a schnitzelek fővárosában.

A két tányér bécsi szeletért salátával, korsó sörrel 33 eurót fizettünk. Elégedetten távoztunk.

Bizonyítványosztás

Étel: bécsi mércével nézve is remek schnitzelben volt részünk, 8 (1-10-ig.)

Felszolgálás, étlap, berendezés, miliő: szolid polgári stílus, pompa nélkül, nekünk bejött, 7 (1-10-ig.)