Üvöltenek az aranysakálok megyénkben, lakott területen is

Az aranysakál elsősorban az ártéri ligeterdők, nádasokkal tarkított területek lakója. Itt találja meg élőhelyét, de fontos számára a vízpartok, a csatornák szegélye is. Kedveli a pockokkal, egerekkel teli réteket, de a nagyvadas területeken is beilleszkedik és megtalálja a helyét. 

– Az Országos Vadgazdálkodási Adattár szerint tizenhat- ezerre tehető az országos állománya, megyénkben az egyedszám a kétszázat közelíti, míg a hivatalos elejtésszám a tavalyi évben 123 volt. Befolyásolja az őz-, a dámszarvasállományt, a vaddisznó-szaporulatot. Egyszerűen muszáj csökkenteni a számukat, amit lőfegyveres apasztással szinte nem lehet megoldani –mondta el lapunknak Hengszter Gábor vadász, vadgazdamérnök. 

Az aranysakálok alapvetően húsevők, de fogyasztanak erdei gyümölcsöt is. Elsősorban azonban a húsfogyasztásuk a meghatározó. Általában szürkületkor indulnak vadászni, portyázni, amit hangos üvöltéssel is jeleznek. Ahol sűrű az állomány, ott bizony előfordul nappali időszakban és gyakran találkoznak vele lakott területen belül is. Az intenzív szaporulat miatt egész évben elejthető az állat és dúvadnak minősül. A vadászoknál gyakori a csapdázás. 

– Hattyúnyakcsapdázással a vadászok a földfelszín alá helyezik el a csalit és magát a fogóeszközt. A módszer rendkívül „szelektív”, hisz csak azok a ragadozó emlősök esnek áldozatul, amelyek életmódjukból kifolyólag fogyasztanak dögöt (sakál, róka, borz), ami törvényi előírás is. A csapda azonnal öl, nem okoz szenvedést az állatnak – fogalmazott Hengszter Gábor. 

Hozzátette: a túlszaporulat erős fejfájást okoz a vadgazdálkodónak, főleg ott, ahol az őzállomány adja a vadászatra jogosultak fő bevételi forrását. A vadász lapunknak úgy nyilatkozott: az aranysakál jövője a vadásztársadalomtól függ. Az állományszám féken tartása nem egyszerű feladat, a szaporulaton sok múlik. A kár pedig minden évben nagyobb. Az aranysakál legfőbb prédaállatai a kisemlősök, az egér, pocok, de veszélyben vannak a vadmalacok, az őzgidák, a dámborjak, egyes helyeken a gímborjak is. Olykor a kifejlett őzeket is sikerül levadászniuk és a fácánfészkekben is kárt tesznek. 

Kérdésünkre Hengszter Gábor elmondta: a falkában vadászó aranysakálok kiszorítják élőterületeikről a rókákat is. A csapdák előbb-utóbb eredményt hozhatnak, amelyek beszerzésére az elmúlt időszakban több pályázatot is kiírtak.