Van élet műanyag nélkül - Ötleteket ad és játékra hív a ménfőcsanaki csoport

A „Plastic Free July” fenntarthatósági kampány Ausztráliából indult 2011-ben. Célja nemcsak buzdítani az egyszer használatos műanyagokról való lemondásra, hanem alternatívát is mutatni ezen termékek helyett. A Muszáj Természetvédelmi Egyesület Zöld Ménfőcsanak online közösségi csoportja eddig inkább csak posztolt a témáról, most azonban játékra is hív. A lényege, hogy felismerjük azt, amire valójában nincs szükségünk, mint mondjuk a szívószál. Hetente háromszor adnak ötleteket ahhoz, hogyan válthatjuk ki a napi használatból az egyszer használatos műanyagokat.
Júliusban minden hétfőn, szerdán és pénteken osztják meg a tippeket a Zöld Ménfőcsanak csoportban. Várják az olvasók saját feltöltött fotóit és ötleteit. A legtöbb kihívást megoldókat megajándékozzák. 

– Könnyebb témákkal kezdtünk – mondta Koncz Nóra, az egyesület vezetője. – Mondjuk, hogy a fagyihoz ne kérjünk sétálókelyhet kiskanállal, mert tölcsérben hulladékmentes. Innen haladunk a nagyobb kihívások felé. 

Elő a kulacsot! 

Nóra azt mondja, az első lépés lehet visszaszorítani a PET-palackok használatát. Vigyünk magunkkal saját üveget. 

– A kulacsnál a legfontosabb a tartósság. A legjobb az üveg, de meg tudom érteni, ha valaki nem szeretné cipelni. Nálunk a gyerekeknek BPA-mentes műanyag kulacsa van, és van a háztartásban egy-két fém is. Még a jégkását is abba kérjük. A PET-palackot viszont nem ajánlom újratöltésre, mert nem többszöri használatra találták ki. Nem tudni, nap, szénsav, alkohol vagy hő hatására kioldódik-e valami belőle. 

A műanyag szelektív gyűjtése nem elégséges megoldás Koncz Nóra szerint, mindössze 20–30 százalékra becsüli azt az arányt, ami a PET-palackokból nem a tengeri szemétszigetekre vagy az erdő közepére, hanem újrahasznosításra kerül. 

– A hatásfoka is rossz. Egy új palackhoz kell vagy tíz használt, és még plusznyersanyagot is be kell vonni. Az alumíniumot és az üveget gyakorlatilag végtelenszer újra lehet hasznosítani, a műanyag csak pár ciklust bír – magyarázza. 

Műanyag a tányéron 

A különböző típusú műanyagokat fosszilis energiahordozókból, legnagyobbrészt kőolajból állítják elő. A kommunális szemétbe vagy természetbe kerülve a palackok nem bomlanak le, csak elaprózódnak, ezt hívjuk mikroműanyagnak, amit egyre több élő szervezetben fedeznek fel. Bejutnak a táplálékláncba, és még gyerekcipőben járnak azok a kutatások, amelyekből kiderülhetnek az egész pontos egészségügyi hatásai. Ausztriai mintavételek alapján a Duna mikroműanyag-hozama évi 1500 tonnára becsülhető, naponta több mint 4 tonna műanyaghulladék kerül a folyón a Fekete-tengerbe. Mielőtt a nagy gyártókat és ipari szereplőket kezdenénk a mikroműanyag-szennyezésért hibáztatni, tudni kell, hogy a 77 százalékáért a háztartások felelősek, így mi tehetünk ellene is a legtöbbet. 

– Láthatatlan, főleg ezért veszélyes – mondja Nóra, hozzátéve: – Emiatt nem szabad félelemben élni, de figyelmen kívül hagyni sem. Ha kevesebb műanyagot használunk, ez is megoldódik. Érdemes abban lépni, amiben tudunk. 

Nemzetközi tanulmányok szerint huszonkétszer több mikroműanyag-részecskét visz be a szervezetébe az, aki főleg palackozott italokat fogyaszt, mint aki csapvizet. Győr-Moson-Sopron megyében pedig kiváló minőségű a vezetékes ivóvíz, így bátran tölthetjük vele a kulacsunkat. 

Nem hősök kellenek 

Szendvicstextil, ételtároló dobozok, mosipelus, saját keverésű szúnyogriasztó újrahasznált flakonban – veszi elő a szatyrából a különböző műanyagmentes eszközöket Nóra. Előkerül viszont egy kiló rozsliszt is. Kiderül, hogy ezzel mossa a haját. 

– Fel kell oldani tejföl állagúra és szuperül működik, ráadásul a csomagolása is papír – világosít fel. 
A legfontosabb, hogy felesleges, túlcsomagolt vagy műanyag terméket, ha lehet, ne is vásároljunk! Ha mégis, használjuk újra! Amikor használni már nem lehet, akkor hasznosítsuk újra, végső esetben pedig szelektáljuk! 

– Próbáljunk meg ezenkívül helyit venni, hogy a levegőt se szennyezzük a szállítással, amíg a gyárból a boltba jut a termék és utakat se kelljen építeni a természetes élőhelyek helyén – teszi hozzá. Nóra azt mondja, fontos a változásban, hogy nem szabad belefeszülni. 

– A minap csak dobozos paradicsomot kaptam, de megvettem, mert nem láttam értelmét, hogy öt üzletbe menjek egy bevásárlásért. Nem néhány nagy hősre van szükség, hanem sok emberre, aki apró lépéseket tesz, egymást is inspirálva – mondta végül.