Bonszai- és kaktuszkiállítást rendeztek Öttevényen

Hogyan jött az ötlet? – kérdeztük Nagykutasi Viktort.

– Szakmailag már sok mindent letettem az asztalra, és úgy gondoltam, újítanom kell. A „Több mint kertész” szlogen is onnan jön, hogy kertész vagyok, de annál egy kicsivel több. Könyveket írtam, szakmai előadásokat, bemutatókat tartok. Ezt itt Öttevényen egy kicsit magasabb szintre szeretném emelni. Tavasszal már tartottam például gyümölcsmetszéssel kapcsolatos bemutatót, amire nagyon nagy volt az érdeklődés. Úgy gondoltam, kiállításokat szervezek. Ez volt az első. Azért a bonszai és a kaktusz volt a témája, mert tizenhárom évesen ezzel indult a kertészszakmai életem. A kiállítások tematikájának összeállításakor a klímaváltozás kérdéseit szeretném előtérbe helyezni. Olyan növényeket, technológiákat szeretnék megmutatni, amikkel most egy kertészkedő szembesül. Beszélni kell persze a növényvédelemről és az öntözésről is. Szeretném felhívni a figyelmet a biodiverzitásra is. Nem lehet eleget beszélni arról, hogy a kertekben szükség van a beporzó rovarokra, a növény- és állatvilág minél szélesebb megismerésére, komplex látásmódra. Aki járt a kiállításon, látott madárházakat, darázsgarázs-bemutatót. A gyerekeknek nagyon tetszett. Ha elmondjuk nekik, miért fontos, lehet, hogy megmarad bennük, és viszik az információt tovább az iskolatársaknak, szülőknek – összegezte Nagykutasi Viktor, aki olyan helyet alakított ki Öttevényen, ahol a növényeket meg lehet nézni, s mellette szakmai beszélgetéseket lehet folytatni, de meg is lehet vásárolni a kiállított növényeket. Az első kiállító Halász Csaba volt, aki 56 évvel ezelőtt kapott kertészeti mérnök diplomát, de már hosszú évek óta a bonszaiok és a kaktuszok szakértője. A kiállítások a nyáron folytatódnak.

– Életem egyik legszebb napja ez a kiállítás, végre a szabadban tudom megmutatni őket. A bonszait Japánban művelik a legmagasabb szinten, elsősorban a zen buddhista kolostorokban és kertekben. Családról családra szállt a bonszainevelés művészete. Ma is vannak több száz éves növények, amiket nagyon védenek. Ezt a művészeti ágat teljesen egyenrangúnak tartják a festészettel. A kedvenceim az afrikai növények, mert ínséges, félsivatagos körülmények között élnek, azonnal víztárolásba kezdenek, amint esőt kapnak. Olyan helyen is megélnek, ahol 3 évig egyáltalán nem esik csapadék. Ezek a növények a leghálásabbak, nonstop növekedésűek. Egy év alatt akár négyévnyi növekedést is elérhetünk. Szépen el lehet érni az öreg fák arányait. Pont olyan igénytelenek, mint a kaktuszok. Rengeteg munka van egy megformázott növényben. A bonszainál az a lényeg, hogy az öreg leveleket mindig eltávolítjuk, még azelőtt, hogy maguktól lehullanának. Ezzel a kép könnyebben alakítható. Minden lefelé irányuló hajtást eltávolítunk, s azzal, hogy egy vízszintes karaktert kap a növény, az öreg fákat utánozzuk – mesélte Halász Csaba.

A bonszai tálban nevelt fát jelent. A kínai és japán kultúra szerves része, ahol a bonszaikészítés tudománya apáról fiúra száll. A természetből kiemelt növényt beültetik egy tálba, majd a kertben nevelik, bizonyos ünnepi alkalmakkor pedig beviszik a lakásba. Keleten évszázadok óta élő művészeti ág, Európában a XIX. század elején ismerték meg. A kiválasztott növény nagyon kemény nyírásával, alakításával, drótozásával és folyamatos gondozásával elérik, hogy ami a természetben akár több tíz méteres növény lenne, az a tálban mindössze 20–30 centiméter magasra nő. Az igazi kicsinyített mása. Egyszer kialakítják a formáját, és aztán folyamatosan karban tartják.